"A családoknak is könnyebb lenne, és a gyerekek sem esnének ki annyira a nevelési folyamatból, ha az évközi szüneteket, így az őszi, a karácsonyi és a húsvéti szünetet megnyújtanánk, a nyárit pedig megrövidítenénk" - mondta Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Hír Televízió Kontraszt című műsorában.
„Magyarországon harminchét hetes a tanév, szemben Dániával, ahol negyvenkettő. Magyarországon átlagosan egy évben 650 órát tanulnak, ebben benne vannak a szakkörök is, 650 órát finanszírozunk a gyerekeinknek, az USA-ban majdnem a kétszeresét, 1100 órát” – magyarázta a fideszes oktatáspoklitikus. Meddig tart a nyári vakáció, mikor kezdődik a téli és az őszi szünet? A 2011/2012-es tanév legfontosabb dátumait itt találod.
Pokorni Zoltán szerint a jelenlegi tízhetes nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent. Ez az időszak nagyon hosszú, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot biztosítani, ez nevelési szempontból holttér. Kiemelte: az ő "eszménye a nevelő iskola", ezért szorgalmazzák az egész napos iskolát, s a nyári szünetre is úgy tekintenének, mint nevelési színtérre. Programokkal, táborokkal, sportolási lehetőséggel, zenéléssel, színjátszással a gyerekek bevonásával lehetne nevelési színteret "alkotni". Az ilyen jellegű programok, ma kivétel nélkül fizetősek. Pokorni Zoltán ezért azt javasolja: a közoktatási törvény kidolgozásakor térjenek ki arra, hogyan lehetne elérni, hogy egy évtizeden belül minden település szervezzen ilyen szünidei programokat a diákok számára. Hosszabb távon az lenne ideális, ha ezt minden iskola megtenné - jegyezte meg. Első lépésként a hátrányos helyzetű gyermekek számára közpénzből támogatásként, a nem hátrányos gyermekeknek pedig lehetőségként költségtérítés ellenében - mondta Pokorni Zoltán
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
