PSZ: nem kizárt, hogy szeptemberben sztrájkolnak a tanárok

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat érintő döntések születnek.

  • Eduline

A szakszervezeti vezető azt mondta, hogy a közoktatásban az érdekegyeztetés nem működik, nincs párbeszéd az államtitkárság és a szakszervezet között, a közoktatás átalakításában sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel, sem a pedagógusokkal nem sikerült konszenzust teremteni, a mérleg negatív. Megfogalmazása szerint keserves, rossz szájízű volt a tanév.

Galló Istvánné nem zárta, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét csak legvégső esetben szabad igénybe venni.

A tervezett tanársztrájkról szóló korábbi cikkünket itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa és Galló Istvánné. A PSZ szerint "rossz szájízű volt a tanév"
Máthé Zoltán/MTI

Az érdekvédő azt mondta, nem látják a közoktatási törvény koncepciója egyéves előkészítésének eredményeit. Kifogásaikat ismertetve kiemelte: nem tudni, hogy a Széll Kálmán-terv a közoktatásra milyen hatással lesz, valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azzal a feltételezéssel, hogy a közoktatásból további forrásokat vonnak majd ki. A szakszervezeti vezető arról az elképzelésről, amely szerint a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően az oktatási intézményben kellene eltölteniük, azt mondta: az a munkaterhek növelését jelenti, s a többletmunkáért ellenszolgáltatást nem kellene fizetni.

A PSZ elnöke szerint a bizonytalanságot fokozza a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló kormánypárti javaslat, amelynek értelmében év közben is át lehetne közoktatási intézményeket szervezni. A közoktatási törvény ezt jelenleg nem engedi meg - közölte, hozzátéve: nem látni, a szakképzés átalakítását hogyan tervezik, s csak sejteni lehet, mi a szándék az alapítványi és magániskolákkal.

"30-40 ezren veszíthetik el az állásukat"

Galló Istvánné jelezte: a pedagóguséletpálya-modell legutóbbi változatát nem tudják támogatni, az szerintük nem más, mint pedagógus-bértáblarendszer, a bejutáshoz pedig különböző minősítéseken kellene átesni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervek szerint egy bizottság vizsgálná a pedagógusok erkölcsi magatartását.

Attól is tart, hogy a bevezetéshez szükséges mintegy 100 milliárdos többletköltséget a rendszernek kellene kitermelnie, a többi között pedagógusok elbocsátásával. Mintegy 30-40 ezren veszíthetik el állásukat - jegyezte meg.

Súlyos problémának nevezte az iskolák egyházaknak való átadását is. Információik szerint 88 intézményt adtak, illetve adnak át valamelyik egyháznak. Felidézte, hogy a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt gondolják, hogy a tanulók semleges világnézeti oktatáshoz való joga sérül, de a testülettől eddig nem kaptak választ.

A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az intézmények átszervezése, összevonása általában gazdasági hasznot nem hoz, a tanulólétszám fogyása sem indokolja ezt a lépést, az önkormányzatok szerinte feltehetőleg a vagyonukat szeretnék átmenteni. Galló Istvánné hozzátette: semmilyen hatástanulmány, háttérszámítás nem áll rendelkezésre arról, mibe kerül az intézmények állami kézbe adása.

 MTI

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.