szerző:
Eduline

Állami kézbe kerülhet az ország első alapítványi iskolája, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG). Az intézmény vezetősége múlt héten jelentette be, hogy az állam megszünteti az iskolát fenntartó alapítványt, az intézményt egy állami többségi tulajdonú nonprofit kft. kezébe adják. Jövő évtől az összes alapítványi iskolára nehéz idők várhatnak.

Abszurd, hogy a kormány „közalapítványok rendbetétele” címszó alatt az összes alapítványt, amiben benne van a „magyar állam” megnevezés, megvizsgálja. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány nem közalapítvány - mondta a hvg.hu-nak Horn György. A teljes interjút itt olvashatod el.
„Azokat a feladatokat, amelyeket eddig a közalapítványok láttak el, mostantól az állam fogja ellátni. Szerintem ez egy hibás döntés, de bizonyos szempontból logikus” – magyarázta a kormány döntésének hátterét Horn György, az AKG pedagógiai vezetője az eduline-nak. A magyar állam tagja az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot működtető alapítványnak, 1988-ban ugyanis csak a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium kísérleti iskolájaként működhetett. „1995 óta egyetlen fillér állami támogatást nem kaptunk, kivéve a normatívát, ami mindenkinek jár. Majd jött egy másfél milliárd forintos beruházás a saját bevételeinkből, és akkor egyszer csak azt mondják, hogy ez az államé. Sajnos nem nagyon tudok ellenállni” – tette hozzá.

Az ALternatív Közgazdasági Gimnázium épülete. Másfél milliárdos beruházás után állami lépés?
©

Bár Horn György múlt héten többször is úgy nyilatkozott, hogy a változás egyáltalán nem érinti majd az iskola működését, szavaiban érezni némi szkepticizmust. „Járt nálam két államtitkár, hogy megnyugtassa az egész nevelőtestületet, nem áll szándékukban az AKG-nak sem az autonómiáját, sem a működését korlátozni, Hoffmann Rózsa személyesen hívott fel, hogy ugyanezt elmondja nekem. De ettől még az autonómiát a rendszer logikája miatt korlátozhatják” – magyarázta. Az AKG-t érintő kormányzati döntésről bővebben itt olvashatsz.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot működtető alapítvány 2010-ben 142 millió forint állami normatívából gazdálkodott, a fővárosi önkormányzat 1,4 millióval járult hozzá a működtetési költségekhez. Pályázati forrásokból 13 800 ezer forintot, magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól összesen 301 millió forintot kapott – áll az alapítvány éves pénzügyi beszámolójában.

Az összes alapítványi iskola bajba kerülhet

2012-től az összes alapítványi iskolára nehéz idők várnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumban ugyanis felvetődött az alapítványi oktatási intézmények állami támogatásának megszüntetése. „Ez a tisztán gazdasági szempontú javaslat nem vizsgálja az alapítványi szféra társadalmi hasznát a hátránykompenzációban, szakmai fejlesztésben, a speciális feladatok ellátásában, de még gazdasági szempontból is abszurd. Az alapítványi szféra messze a legolcsóbb oktatási terület az állam számára: az alapítványi iskolák átlagban és összesen is feleannyi költségvetési támogatást kapnak, mint az egyházi vagy önkormányzati intézmények” – áll abban a nyílt levélben, amelyet az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) Orbán Viktornak küldött.

Az AME szerint az érintett iskolákban dolgozó 16 ezer pedagógus és két-háromezer gazdasági, technikai dolgozó adója megközelíti az intézményeknek utalt állami támogatás összegét – vagyis az állam számára tényleg „nullszaldós” az alapítványi oktatás. Az egyesület olyan – alapítványok, egyesületek, vagy magánszemélyek által fenntartott - intézményeket tömörít, amelyek különböző szempontok alapján alternatív, hiánypótló képzést, illetve a hagyományostól eltérő iskolai környezetet biztosítanak a diákoknakl. Ide tartoznak többek között a sajátos nevelési igényű gyerekekre szakosodott intézmények, a művészeti, illetve szakképzéssel foglalkozó iskolák, valamint néhány elitiskola is.

Több mint kétezer alapítványi és magániskola működik az országban
©

Az érintett intézmények az állami normatíván kívül külön közoktatási megállapodás útján kaphatnak támogatást az államtól, ezen felül különböző pályázatokból, szponzoroktól, magánszemélyektől, egyszázalékos felajánlásokból vagy a tandíjból szerezhetik meg a működésükhöz szükséges összegeket. „Az egyesület 130 tagjának egyötöde fizetős képzést nyújt, tandíjuk tízezer és hatvanezer forint között mozog, de összesen kétezer alapítványi és magániskola működik az országban, ezek tandíja eltérhet” – mondta Bak Zsófia, az AME elnökhelyettese és ügyvezető igazgatója.

Tényleg a lét a tét


Az állami normatív támogatás megszűnése különösen a fennmaradó négyötödbe tartozó intézményeket sújtaná, elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskolák kerülhetnek veszélybe, többségük eddig is komoly nehézségekkel küzdött. „Az iskolánkat állami felkérésre alapítottuk 18 éve, aztán ebből szép lassan kihátrált az állam, közoktatási megállapodásokkal és közszolgáltatási szerződésekkel ugyan igényt tart ránk, de úgy oldjuk meg ebből, ahogy tudjuk” – mondta Kékesné Czinder Gabriella, az Addetur Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola igazgatónője.

Az intézmény sajátos nevelési igényű - mozgás-, látás-, hallássérült, autisztikus, problémás szociális háttérből érkező, pszichés zavarokkal küzdő – diákokra specializálódott, az igazgató szerint az iskola a szülői támogatásoknak, illetve a hatékony működésnek köszönheti, hogy még egyáltalán létezik. Az alapítványi iskolák vezetői közül sokan úgy érzik, hogy az állam túlzottan privilegizálja az egyházi iskolákat, hiszen megnövelték a kiegészítő normatíva összegét, ezzel párhuzamosan csökkent az alapítványi iskolák támogatása, érintve ezzel olyan intézményeket is, amelyek hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. „Kiszámoltam, hogy ha egyházi intézmény lennénk – és nem rehabilitálnánk, segítenénk a tanulókat –, mennyivel többet kapnánk az államtól. Ha most például kapunk 33 millió forintot, akkor egyházi intézményként 43 millió forintot kapnánk úgy, hogy semmi plusz feladatot nem vállalnánk” – tette hozzá Kékesné Czinder Gabriella.

Kőrösi Ivett
eduline