Egészségügyi kockázatai miatt kitiltaná az iskolákból a mobiltelefonokat és a vezeték nélküli internetkapcsolattal rendelkező számítógépeket az Európa Tanács egyik bizottsága.
A 47 államot tömörítő, strasbourgi székhelyű tanács környezetvédelmi, mezőgazdasági és regionális politikai bizottsága szerint fennáll a veszély, hogy a mobiltelefonok és más készülékek elektromágneses sugárzása károsítja az agy fejlődését - írja a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása. A francia iskolákban már korábban betiltották volna a mobiltelefonokat. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A bizottság tagjai áttekintették a kutatások jelenlegi állását, számos szakértőt meghallgattak, majd egyhangúlag elfogadták a tiltást tartalmazó határozati javaslatot. Azt is kezdeményezték, hogy az érintett termékek címkéin hívják fel a vásárlók figyelmet az egészségügyi kockázatokra, indítsanak információs kampányokat gyerekek és fiatal felnőttek részére, valamint futtassák fel a kevésbé veszélyes mobiltechnológia kifejlesztésére irányuló kutatásokat. A határozati javaslatot az Európa Tanács plenáris ülésének még el kell fogadnia, de ezt követően sem lesz kötelező érvényű az európai kormányokra nézve, csak ajánlás marad. A szervezet döntései ugyanakkor többnyire igen nagy hatásúak, és gyakran felbukkannak egy-egy későbbi egyezményben vagy szerződésben. A téma már régóta vitákat vált ki a szakértők körében, számos kutatás folyik a területen. Egyes kutatók szerint rákot is okozhat a sugárzás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ugyanakkor a mobilok kiváltotta elektromágneses sugárzás nem, vagy csak elhanyagolható veszélyt jelent az emberi egészségre.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
