Skandalumnak nevezte a pedagógusok heti óraszámának 30 százalékos emelésére vonatkozó elképzelést Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke csütörtökön az MTI-nek. A szakszervezeti vezető szerint a szándék megvalósulása több ezer pedagógus elbocsátásához vezethet.
Az érdekvédő azt mondta, hogy a javaslatot mindenféle egyeztetés nélkül fogalmazták meg a gazdasági tárcánál. Mendrey László emlékeztetett arra az egy évvel ezelőtt készült felmérésre, amely szerint a pedagógusok összterhelése heti 51 óra. A PDSZ elnöke elképzelhetetlennek nevezte, hogy ezt tovább növeljék.
Az emelés mellett ráadásul a pedagógusok fizetése változatlan maradna - folytatta, hozzátéve: több ezer, vagy akár tízezer pedagógus kerülhetne utcára. Mendrey László kitért arra is, hogy a közoktatási törvény általuk hivatalosan ismert utolsó változatában még 10 százalékos óraszámcsökkentés szerepelt.
A közoktatási törvény MTI birtokába került koncepciója szerint várhatóan április 20-án tárgyalja a kormány az anyagot. A 110 oldalas dokumentum szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van. Ezek közé tartozik a pedagógusok kötelező óraszáma is. Az új közoktatási törvény legújabb változatának tartalmáról bővebben itt olvashatsz.
A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti kötelező 28 órára szükséges emelni. Ezen belül iskolafokozatonként, az egyes pedagógus munkakörökre lényegesen differenciáltan is megállapíthatóak az óraszámok. A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal szoros párhuzamban minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
