Nincs párbeszéd a kormányzat és a szakmai szervezetek között a közoktatást és az oktatásban dolgozó munkavállalókat érintő kérdésekben a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szervezete (PSZ) szerint.
A két érdekképviseleti szervezet csütörtöki, közös budapesti sajtótájékoztatóján a vezetők azt rótták fel a kormánynak, hogy bár csaknem egy év eltelt a hivatalba lépése óta, a pedagógusok nem érzékelnek kedvező változásokat.
Mendrey László, a PDSZ elnöke azt hangoztatta: a kormány már túl van a "kegyelmi időn", ezért már nincs idő tovább várni, és még az idén meg kellene tenni azokat a lépéseket, amelyek az "elrugaszkodást" jelzik. Elmondta, elismerik a munkavállalók helyzetének jobbítását szolgáló törekvéseket, ám szerinte ebből nagyon kevés van, illetve ezek közül több "felemásra" sikerült.
Szakszervezeti demonstráció: 30 ezer résztvevőt várnak
A szakszervezeti vezető utalva a szombati, az európai uniós szakszervezetek által szervezett budapesti demonstrációra arról beszélt: a Brüsszelben megfogalmazott követelések mindegyike Magyarországon is érvényes. Közölte, véleménye szerint ahhoz, hogy a demonstrációval eredményeket tudjanak elérni, "tömegeket" kell felvonultatniuk, 30 ezer résztvevővel már elégedettek lennének.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a demonstrációval kapcsolatban arra emlékeztetett: a nemzetközi tüntetést minden évben megrendezik, a helyszín pedig általában annak az országnak a fővárosa, amelyik éppen az unió soros elnökségét adja. Elmondta, a tüntetésen lesz egy "pedagógusblokk"; ez szavai szerint azt jelenti, hogy az európai pedagógusok egy csoportban vonulnak majd, ezzel is hangsúlyozva az oktatás fontosságát.
A pedagógusokat hátrányosan érintő változások között említette az új adójogszabályt, amelynek következtében a munkavállalók jelentős részének csökkent a fizetése, csökkent a táppénz is, ami miatt szerinte a pedagógusok betegen is dolgozni fognak.
Galló Istvánné sérelmezte: az új alaptörvény tervezetében nem szerepel, hogy a szakszervezeteknek joguk van az Alkotmánybírósághoz fordulni. Hoffmann Rózsa államtitkár előző napi, az
egyházi iskolákról szóló nyilatkozatát
elfogadhatatlannak nevezte arra utalva, hogy az államtitkár közölte, minden eszközt megadnak az egyházi iskolák számának gyarapodásáért.
Galló Istvánné szerint az államtitkárnak inkább arra kellene törekednie, hogy az önkormányzatok által fenntartott intézmények finanszírozása kiszámítható és biztos legyen, és az önkormányzatok, anyagi nehézségeik miatt, ne kényszerüljenek átadni intézményeiket az egyháznak.
MTI
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
