Tüzet nyitott egy 24 éves volt diák az egyik riói általános iskolában csütörtök délelőtt. A BBC információi szerint tizenkettő, a CNN szerint tizenegy embert ölt meg, legalább tizennyolc tanárt és gyereket megsebesített - őket mentőhelikopterekkel szállították kórházba. Az ámokfutó később magával is végzett.
A 24 éves Wellington Menezes Oliviera korábban a Rio de Janeiro nyugati részében lévő Tasso da Silveria iskola tanulója volt. Hátrahagyott egy búcsúlevelet, amelyben az áll, hogy öngyilkos akar lenni, az Agencia Brazil információi szerint HIV-fertőzött volt. Az már most biztosnak tűnik, hogy a lövöldözésnek nincs köze a Rióban dúló drogháborúkhoz.
A szemtanúk szerint a lövöldözés reggel fél kilenckor kezdődött, az ámokfutó először két fiút lőtt le, egyikőjüket a karján találta el, a másikat fejbe lőtte. Ezután felment az épület második emeletére, és az egyik zsúfolt osztályteremben 11 és 13 év közötti tanulókra nyitott tüzet.
A rendőrség időben érkezett, és azonnal tűzpárbajba keveredett a támadóval. Oliveira - látva menthetetlen helyzetét - golyót eresztett a saját fejébe. "Ha a rendőrség nem érkezett volna ki ilyen gyorsan, sokkal komolyabb baj is történhetett volna, mert bőven volt még nála töltény" - mondta a biztonsági erők egyik tisztségviselője.
A riói rendőrség szóvivője a Globo TV-nek úgy nyilatkozott, a férfinél két revolver volt. „Előre eltervezte, mit fog csinálni, valószínűleg hallucinációkkal is küzdött” – mondta.
A Guardian szerint az egyik tűzoltó azt állítja, legalább tizenöt-húsz holttestet látott az iskola épületében, a fal és a padok is véresek voltak. "Mészárlás volt. Soha nem láttam még ehhez hasonlót" - magyarázta Roni de Macedo, aki nem sokkal a lövöldözés kezdete után érkezett a helyszínre, és nyolc sebesültet hozott ki az osztályteremből.
Egy másik férfi, aki az iskolával szemközt álló házban él, legalább harminc lövést hallott. "Mindenfelé megsebesült, vérző gyerekeket láttam, bent pedig egy halott fiút" - mondta. Az iskolánál százfős tömeg gyülekezett a lövöldözés után, a brazíliai hematológiai intézet pedig a Twitteren tett közzé egy felhívást: véradók jelentkezését várják, hogy a sebesültek vérellátása zavartalan legyen. eduline/mtiA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
