Felső határt szabna a pedagógusok fizetésének a kormány Romániában

Felső határt szab a román kormány a pedagógusok fizetésének egy olyan törvénytervezettel, amely egységesíti a különböző kategóriájú tanári állásoknak megfelelő bérszínvonalat - jelentette be pénteken Emil Boc miniszterelnök.

  • Eduline

A Boc-kormány legutóbbi ülésén első olvasásban tárgyalt arról a törvénytervezetről, amelynek révén a kabinet véget akar vetni a pedagógusok bérezése kapcsán felmerült jogi vitáknak.

2008-ban ugyanis a román parlament a választási kampányban megszavazta a pedagógusok fizetésének 50 százalékos emelését. Ezt a kormány szinte azonnal hatályon kívül helyezte, és egy újabb rendeletet fogadott el, amely 17 százalékra korlátozta a béremelést. Kiderült ugyanis, hogy nincs elegendő pénz az államkasszában az 50 százalékos növeléshez, amit a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni.

A kormányrendeletet azonban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság, ami számos tanárt arra késztetett, hogy a bíróságon szerezzen érvényt az 50 százalékos béremelésnek.

Az októberi tanári tüntetésről bővebben itt olvashatsz.

Romániai tanárok tüntetése 2010 októberében

Boc elmondta, hogy a bíróságokon különböző ítéletek születtek, így azonos bérkategóriába eső tanárok között jelentős jövedelembeli különbségek alakultak ki. Emiatt van szükség a méltányosság szempontját figyelembe vevő, egységesítő törvénytervezetre.

Több mint tízezren nyertek a bíróságon

Az oktatási minisztérium szerint több mint 10 ezer pedagógus nyerte meg bíróságon az 50 százalékos béremelésért indított pert. Boc viszont hangsúlyozta, hogy az állam képtelen kifizetni a bíróság által megítélt emelt fizetéseket, hiszen ez félmilliárd euró plusz terhet jelent csak 2011-ben, amire a kormánynak nincs fedezete a költségvetésben.

Victor Ponta, a legfőbb román ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy törvénnyel nem lehet felülírni bírósági ítéleteket. Ha a kormány valóban elfogadtatja ezt a törvénytervezetet, akkor "mélységesen alkotmányellenes" cselekedetet követ el - hangoztatta Ponta. A kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) politikusai viszont azzal érvelnek, hogy a bérezési politikát csakis a kormány állapíthatja meg, és ebbe nem szólhatnak bele a bíróságok. 

A román gazdaságot keményen sújtó pénzügyi válság nyomán tavaly júliusban a kabinet 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak fizetését. Az év elejétől a közszférában dolgozók visszakaptak 15 százalékot, és a román vezetők remélik, hogy 2012-től a jövedelmek ismét elérik a 25 százalékos csökkentés előtti szintet.

A romániai tanári bérekről bővebben itt olvashatsz.

MTI

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.