Felső határt szab a román kormány a pedagógusok fizetésének egy olyan törvénytervezettel, amely egységesíti a különböző kategóriájú tanári állásoknak megfelelő bérszínvonalat - jelentette be pénteken Emil Boc miniszterelnök.
A Boc-kormány legutóbbi ülésén első olvasásban tárgyalt arról a törvénytervezetről, amelynek révén a kabinet véget akar vetni a pedagógusok bérezése kapcsán felmerült jogi vitáknak.
2008-ban ugyanis a román parlament a választási kampányban megszavazta a pedagógusok fizetésének 50 százalékos emelését. Ezt a kormány szinte azonnal hatályon kívül helyezte, és egy újabb rendeletet fogadott el, amely 17 százalékra korlátozta a béremelést. Kiderült ugyanis, hogy nincs elegendő pénz az államkasszában az 50 százalékos növeléshez, amit a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni. A kormányrendeletet azonban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság, ami számos tanárt arra késztetett, hogy a bíróságon szerezzen érvényt az 50 százalékos béremelésnek. Az októberi tanári tüntetésről bővebben itt olvashatsz.
Boc elmondta, hogy a bíróságokon különböző ítéletek születtek, így azonos bérkategóriába eső tanárok között jelentős jövedelembeli különbségek alakultak ki. Emiatt van szükség a méltányosság szempontját figyelembe vevő, egységesítő törvénytervezetre.
Több mint tízezren nyertek a bíróságon Az oktatási minisztérium szerint több mint 10 ezer pedagógus nyerte meg bíróságon az 50 százalékos béremelésért indított pert. Boc viszont hangsúlyozta, hogy az állam képtelen kifizetni a bíróság által megítélt emelt fizetéseket, hiszen ez félmilliárd euró plusz terhet jelent csak 2011-ben, amire a kormánynak nincs fedezete a költségvetésben. Victor Ponta, a legfőbb román ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy törvénnyel nem lehet felülírni bírósági ítéleteket. Ha a kormány valóban elfogadtatja ezt a törvénytervezetet, akkor "mélységesen alkotmányellenes" cselekedetet követ el - hangoztatta Ponta. A kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) politikusai viszont azzal érvelnek, hogy a bérezési politikát csakis a kormány állapíthatja meg, és ebbe nem szólhatnak bele a bíróságok. A román gazdaságot keményen sújtó pénzügyi válság nyomán tavaly júliusban a kabinet 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak fizetését. Az év elejétől a közszférában dolgozók visszakaptak 15 százalékot, és a román vezetők remélik, hogy 2012-től a jövedelmek ismét elérik a 25 százalékos csökkentés előtti szintet. A romániai tanári bérekről bővebben itt olvashatsz.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
