Szerbiában péntek óta egyre több tanár sztrájkol béremelést követelve.
A munkabeszüntetést szervező szakszervezetek keddi beszámolója szerint országosan már 2 600 oktatási intézményben szünetel a tanítás, csupán 479 iskolában tartják meg az órákat. A szerbiai tanársztrájkról bővebben itt olvashatsz.
A sztrájkot az váltotta ki, hogy a kormányzat elutasította a tanárok béremelési követelését. A szakszervezetek felszólították a diákokat, hogy ne menjenek iskolába. Eközben Zarko Obradivic szerb oktatási miniszter, aki törvénytelennek nyilvánította a sztrájkot, azt követelte, hogy a diákok haladéktalanul jelenjenek meg az oktatási intézményekben. Hangsúlyozta továbbá, hogy "komoly következményekkel" kell számolniuk azoknak, akik részt vesznek a munkabeszüntetésben.Szerbiában két éve fagyasztották be a pedagógusbéreket. A szakszervezetek december utolsó napjaiban kezdeményeztek tárgyalást az oktatási miniszterrel, az egyeztetésre azonban csak a napokban került sor – igaz, megegyezni most sem tudtak.Az oktatási tárca szerint nincs elég pénz a béremelésre, a tanárok viszont azt ígérik, hogy a fizetések korrigálásáig nem lesz tanítás az iskolákban. Szerbiában egy általános iskolai tanár átlagosan százezer forintot visz haza havonta.
eduline/MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
