Schmitt Pál szerint baj van a magyar oktatással

A köztársasági elnök szerint a szakképzés jelenlegi rendszere által kínált foglalkozások és azok minősége nem találkozik a társadalom igényeivel.

  • Eduline

Az államfő minderről hétfőn, a Lisszabonban tavaly megrendezett EuroSkills verseny magyar résztvevői, felkészítői, valamint támogatói fogadása során elmondott beszédében szólt. Schmitt Pál emlékeztetett: Magyarország a 26 résztvevő ország közül a hetedik helyen végzett a nemzetközi megmérettetésen, ami azt bizonyítja, hogy a szakképzés területén is kimagasló sikereket lehet elérni.

Schmitt szerint baj van a szakképzéssel

Az államfő követendő példaként említette Nyugat-Európát, ahol - mint mondta - a cégek 30 százaléka részt vesz valamilyen formában a szakmai képzésben, míg Magyarországon ez az arány mindössze két százalékot tesz ki. Személyes tapasztalata alapján a jelenlévő Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár figyelmébe ajánlotta Szingapúr mintáját, ahol az állam a képesítés megszerzése után 10 évig munkát biztosít a szakmunkásoknak.

 

A köztársasági elnök egyebek mellett arra is felhívta a verseny résztvevőinek figyelmét, hogy minden szakmának folyamatos megújulásra van szüksége a sikeres és minőségi munkavégzés érdekében.

 

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében aláhúzta: Magyarországnak és a kormánynak is egyaránt kiemelten fontos a fizikai munka becsületének visszaállítása. A szakképzés felügyelete tavaly novemberben ezért kerülhetett át a szakképzés rendszerének átalakítását és fejlesztését célzó kamara felügyelete alá - mutatott rá.

 MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.