"Őrült" balesetekért kapnak milliós kártérítést a tanárok

3,2 millió font kártérítést ítélnek meg évente a Nagy-Britanniában dolgozó tanároknak és pedagógiai asszisztenseknek, vagyis minden egyes tanítási nap tizenötezer fontjába kerül a brit államnak.

  • Eduline

Harmincötezer fontos kártérítést kapott például az az észak-yorki tanár, aki megbotlott az iskola udvarán, és könnyebb sérüléseket szenvedett. Egy másik pedagógus az egyik dél-glouceshire-i oktatási intézmény parkolójában esett el, neki 20 550 fontot ítélt meg a bíróság, míg kollégája azért kapott kétezer fontos kártérítést, mert egy doboz esett a fejére, amikor kinyitotta a szertár egyik szekrényét.

Annak a várandós tanárnőnek is komoly összeget utaltak át, aki állítólag komoly betegséget kapott el az egyik diáktól, míg egy másik pedagógus azért fordult a bírósághoz, mert az egyik tanuló véletlenül fejen rúgta a focilabdával.

„Az iskolai alkalmazottaknak el kell fogadniuk, hogy munkájuk során olykor-olykor ők is megsérülhetnek. A diákoknak a felelősségteljes magatartást kell megtanulniuk, de a tanárok nem mutatnak jó példát azzal, ha mindenért kártérítést követelnek” – mondta a The Sun című brit napilapnak Frank Furedi, a Kent Egyetem szociológiaprofesszora.

Nemrég 320 ezer fontot ítélt meg a bíróság tizenhat tanárnak, akiket saját diákjaik támadtak meg – közülük az egyik pedagógus 144 ezer fontot kapott.

eduline

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.