"A kudarcok, magatartási, viselkedési és beilleszkedési zavarok miatt az iskola sokszor nem kíván, vagy nem tud a problémás fiatalokkal együttműködni, és általában nem szívesen fogadják be őket az intézmények. A gyakorlat sokszor az, hogy az iskola megvárja, míg a fiatal betölti a tizennyolcadik életévét, és ekkor tanácsolja el. Így sok esetben hiperaktív, tanulási zavarral küzdő gyerekek és fiatalok kerülnek peremre. Az iskolák sokszor megpróbálják arra is rábeszélni a szülőt, hogy kérvényezze a magántanulói státuszt. Ám a legtöbb problémás fiatal ebben a formában egyáltalán nem lesz képes tanulmányai befejezésére" – áll az iskola honlapján.
A Külvárosi Tankör bejárata
A rendszerváltás idején alapították azokat az alternatív oktatási intézményeket, amelyek vagy másképp képzelték el az oktatást, mint állami társaik, vagy olyan diákoknak biztosították a oktatást, akik kimaradtak a középiskolából. Ekkor indult az
Alternatív Közgazdasági Gimnázium
, a
Belvárosi Tanoda
, utóbbi nyomdokian pedig a
Külvárosi Tankör.
Bár a Külvárosi Tankör megnyert egy EU TÁMOP Második Esély Iskola pályázatot, nem tudták felvenni a mintegy harmincöt millió forintot, ugyanis rendszeresen tartoztak a közműszolgáltatóknak. „Négy éven keresztül működtünk úgy, hogy ha köztartozásunk volt, akkor nem jutottunk normatív támogatáshoz” - mondja Czikora Györgyi szociológus, az intézmény volt vezetője. Akkor még sikerült előteremteni a pénzt az elmaradt számlák befizetésére, mára azonban elfogytak a források. Az iskola szeptember 22-én bezárt.
Megelőzte a korát: kevés diák, nagy eredmények
A külföldön is ismert iskola a kilencvenes évek elején forradalminak számító módszereket használt, kis létszámú osztályokkal működött, elsősorban hátrányos helyzetű diákokat oktattak, akik korábban nem tudtak beilleszkedni az iskola világába, vagy egyszerűen soha nem éltek át sikerélményt az osztályteremben.
„Aki hajlandó volt együttműködni a pedagógusokkal, annak visszatért a lelkesedése, és megtapasztalhatta: igenis lehet sikereket elérni a matekórán, és a vizsgázás nem is annyira félelmetes” – mondta a Külvárosi Tankör egyik volt diákja.
Idén lett volna húszéves az iskola
A tanulóknak minden év szeptemberében szintfelmérőt kellett írniuk, így a tanévet meglévő tudásuknak és egyéni haladási ütemüknek megfelelő kiscsoportokban kezdhették el. Nem volt feleltetés és dolgozat, ehelyett minden félév végén szóbeli és írásbeli vizsgán kellett számot adniuk tudásukról. Akárcsak a Belvárosi Tanodában, a tanulókkal itt is mentorok foglalkoztak - ők segítettek megoldani az érzelmi, szociális és tanulási problémákat, az iskola módszertanának két kulcsszava a tehetséggondozás és a kompetenciafejlesztés volt.
Magániskola - pénz nélkül
Az iskola volt vezetője szerint a bezárás messzire mutat: véleménye szerint a magyar társadalomban még mindig nincs megfelelő presztízse a problémás tanulókkal foglalkozó oktatási intézményeknek, a Tankör sorsa azonban azt is jól példázza, mennyire rákényszerítik a civil szervezeteket arra, hogy folyamatosan pályázzanak. "Ez egy tandíjmentes magániskola volt, a tanulás ugyanis mindenkinek jár” – mondta Czikora Györgyi. A negyven tankörös diák közül ma már mindenki más iskolába jár.
Schäffer Dániel
eduline
