A kormány második, október 18-án bejelentett akcióterve szerint a kamara vehetne át csaknem 140, többek között építőipari, valamint idegenforgalmi területeket érintő szakmát, így határozhatna arról, hogy mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban és milyen vizsgakövetelmények mentén képezzék a diákokat. A szakképzésben résztvevők nyolcvan százalékát érintő változás 2011 szeptemberében éreztetné hatását.
"Mivel a megállapodás rögzíti a feladatokat és az irányokat, a kamaránál már az idén decemberben megkezdődhet a munka a megvalósítás érdekében" - mondta el a Világgazdaságnak Bihall Tamás, a kamara oktatási és képzési alelnöke. Hozzátette: a finanszírozási feltételekről a szakképzés területéért is felelős Czomba Sándorral, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával november végére állapodhatnak meg. A duális képzési rendszer során, mely nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati elemekre, át kell gondolni a felnőttképzés és az iskolai rendszerű oktatás harmonizációját, valamint a tankötelezettség korhatárát. A szakemberek szerint a 18 éves korig tartó tankötelezettség túl hosszú a szakképzésben, és legalább egy évvel csökkenteni kellene azt - tolmácsolta a szakértők véleményét Bihall Tamás. Álláspontjuk szerint nem szerencsés, hogy a magyar diákok csak 16 éves korukban kezdik meg a szakképzést.
A kormány által tervezett szakképzési reformok között szerepel, hogy átdolgozzák a képzés szakmai tartalmát és gyakorlatcentrikussá teszik azt, így annak 70-80 százaléka gyakorlati tartalmú lesz. Egyszerűsítenék továbbá a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert dolgoznának ki, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, tanulói ösztöndíj- és egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert alakítanának ki, egyszerűsítenék az Országos Képzési Jegyzéket, illetve megváltoztatnák a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
edupress
