A júliusi 25 százalékos bércsökkentés ellen tiltakozva vonult a kormány épülete elé több ezer pedagógus október 5-én Romániában. Bukarestben május óta ez a második nagyszabású akció, azóta körülbelül kétezer pedagógus mondott fel vagy kért fizetetlen szabadságot a bércsökkentések és az oktatásban tapasztalt körülmények miatt.
A kormány épülete előtt gyűltek össze október 5-én a román tanárok, akik később az oktatási, illetve a munkaügyi tárca épülete elé vonultak, néhányan pedig az elnöki hivatal előtt tiltakoztak. A több ezer pedagógusból álló tömeget az öt legnagyobb román országos szakszervezeti szövetség vezetői hívták össze. Az érdekképviselők október 5-én bejelentették továbbá, hogy októberben újabb nagyszabású tiltakozó akciót szerveznek együttesen a kormány épülete előtt, ahol 60 ezer közalkalmazott részvételére számítanak.
A román kormány július 1-jétől a bércsökkentés mellett öt százalékponttal, 24 százalékra emelte az áfát, és egyéb adóemeléseket hajtott végre a tervezett államháztartási hiány szinten tartása érdekében. Emil Boc román miniszterelnök korábban leszögezte, hogy a közalkalmazottak bére a jövő évben még nem érheti el a 25 százalékos csökkentés előtti szintet, Románia gazdasági helyzete ugyanis ezt nem teszi lehetővé. Az érdekképviselők azonban arra figyelmeztetnek, vannak olyan pedagógusok, akik 500-600 lejnyi jövedelemből élnek havonta. A szervezetek méltányos bérezést követelnek, melynek része, hogy nagyobb szorzókat kérnek az egységes bérezési törvény keretében, továbbá azt szeretnék, ha a minimálbér elérné a 750 lejt.
edupress/eduline/mti
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
