Vizsgálatát követően jogsértőnek találta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy egy jelentkezőt az édesapja "bűnözői múltja, esetleges jelene" miatt nem vettek fel a rendészeti szakközépiskolába, egy másikat pedig azért találtak alkalmatlannak, mert 15 évesen ügyészi megrovásban részesült.
Szabó Máté érdeklődésére az országos rendőrfőkapitány azt közölte, hogy a két fiatal alkalmatlanságát a szakközépiskolai felvételi eljárás úgynevezett "előzetes személyzeti ellenőrzése" során állapították meg.
Az egyik jelentkező édesapja büntetett előéletű, és bár a családjától külön él, az apa és a fiú szoros kapcsolata veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását. A jelentkezési lapon a jelentkezőnek nyilatkozni kell arról, hogy volt-e büntetve, és indult-e ellene olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be. A másik jelentkező mindkét kérdésre nemmel válaszolt, de a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapították, hogy csaknem három évvel korábban megrovásban részesült. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a fiatalember büntetett előélete, illetve hamis nyilatkozata - a tiszta erkölcsi bizonyítvány dacára - olyan biztonsági kockázatot jelent, mely veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes ellátását. Ezért - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján - egyik esetben sem támogatható a szakközépiskolai felvétel.
Az ombudsman vizsgálata során megállapította, hogy a rendészeti szakközépiskolába jelentkezőkre nem alkalmazható a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény biztonsági ellenőrzésről szóló előírása. A törvény hatálya a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre terjed ki, a rendészeti szakközépiskolába felvételizőkre viszont a közoktatási törvény és a Belügyminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium 2005-ös közös rendelete vonatkozik. Abban pedig az áll, hogy a felvételi eljárás során a szakközépiskola igazgatójának azt kell vizsgálnia, megfelel-e a jelentkező a közoktatási törvényben foglalt speciális feltételeknek.
Az állampolgári jogok biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyv a szankciók között a büntetéseket és az intézkedéseket - utóbbiak között a megrovást - tartalmazza ugyan, ám az intézkedések alkalmazása egyáltalán nem eredményez büntetett előéletet. Büntetett előéletűnek egyébként is csak az tekinthető, aki a törvény szabályai szerint még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az ombudsman szerint ez alapján egyáltalán nem volt hamis a jelentkező nyilatkozata, ugyanis az országos rendőrfőkapitány "minősítésével" ellentétben nem tekinthető büntetett előéletűnek az, aki ügyészi megrovásban részesült. A felvételi kérelmet ezért jogszerűtlenül utasították el és a rendőrség eljárása súlyosan sértette az emberi méltósághoz, valamint a művelődéshez való jogot - állapította meg az ombudsman. A másik jelentkező édesapjának "büntetett előéletét" mindössze egy humán segédelőadó közlése támasztotta alá, amiből nem derült ki, hogy az édesapa még büntetett vagy már büntetlen előéletűnek tekintendő-e. Az édesapa esetleges bűnözői jelenére való utalás pedig a személyiségi jogokat sértő feltételezés - állapította meg az országgyűlési biztos. Szabó Máté vizsgálata alapján kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogsértő gyakorlat megszüntetésére, a felvételi eljárásban pedig ügyeljenek a büntetések és az intézkedések, továbbá a büntetett és a büntetlen előélet közötti alapvető különbségekre.mti
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
