Kémia diákolimpia: a magyarok Európa élén

Az utóbbi tíz év legjobb eredményét érték el a magyarok a Tokióban július 19-28. között megrendezett 42. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián.

  • Eduline

A négyfős magyar diákcsapat 2 arany és 2 ezüstéremmel tért haza; ezzel az országok nem hivatalos éremversenyében a 68 állam közül Kína, Thaiföld és Dél-Korea után holtversenyben a 48. helyet szerezte meg.

"A holtversenyben szereplő ázsiai országok mellett egyedül Csehország szerepel Európából. A nem hivatalos pontversenyben várhatóan a 6-7. helyet értük el" - emelte ki az MTI-hez eljuttatott közleményben Villányi Attila, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium kémiatanára. Mint a közlemény rámutat, Magyarország volt a verseny egyik alapítója. A felkészítést az ELTE Kémiai Intézetének oktatói végzik, akik között sokan maguk is olimpikonok voltak.

 

Aranyérmet nyert Najbauer Eszter Éva (pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, tanára Mostbacher Éva), valamint  Somlyay Máté (ELTE Apáczai Csere János Gyakorológimnázium, tanárai: Czédulás Katalin, Czirók Ede, Villányi Attila). Ezüstérmet kapott Sveiczer Attila (Eötvös József Gimnázium, Budapest, tanára: Dancsó Éva), valamint Szigervári Áron (Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorlóiskola, tanára: Albert Attila).

Néhány napja egy másik csapat a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián értek el óriási sikert.

mti
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.