Jobban teljesítenek a leszbikusok által nevelt gyerekek

Több pszichológiai, viselkedési jellemzőben és az iskolai előmenetelben is jobban teljesítettek hagyományos családban nevelkedő társaiknál a leszbikus szülők kamasz gyerekei - állapította meg az első olyan felmérés, amelyben születésüktől követtek nyomon leszbikus családokba született gyerekeket.

  • Eduline

A Pediatrics című szakfolyóirat hétfői számában tette közzé Nanette Gartrell, a Kaliforniai Egyetem pszichiáter és jogász professzora tanulmányát. A kutató munkatársával 154, 1986 és 1992 között, leszbikus szülők által alapított családba született gyerek sorsát követte nyomon 17 éves korukig. Ez az első olyan tanulmány, amelyben kizárólag már vállaltan leszbikus anyák donorspermium alkalmazásával fogant gyerekei vettek részt. Az elemzés egyik célja annak megállapítása volt, miként hat az azonos nemű szülők által nevelt gyerekek pszichológiai fejlődésére, iskolai teljesítményére és közösségi beilleszkedésére az otthoni környezet, illetve mennyiben térnek el ezek a jellemzők a heteroszexuális párok által nevelt gyerekekre vonatkozó mutatóktól.

wikiland

A cikk szerzői megállapították, hogy a leszbikus anyák által - akár partnerrel, akár egyedülállóként - felnevelt gyerekek igen hasonló pontszámot értek el a fejlődési és viselkedési teszteken, mint a heteroszexuális szülők által nevelt fiatalok. Ezek az eredmények várhatóak voltak, mert korábbi tanulmányok hasonló eredményre jutottak olyan gyerekekkel, akik anyja születésük után lépett ki heteroszexuális kapcsolatából, és választotta a leszbikus életvitelt. Az azonban meglepte a kutatókat, hogy a leszbikus otthonokban felnevelt gyerekek számos területen jobb pontszámot értek el azokhoz képest, akik a szokásos családmodellben nőttek fel. Ilyennek bizonyult az önértékelés, az önbizalom, de jobb volt az iskolai tanulmányi eredményük is, és kevesebb magatartási probléma - például a szabályok megszegése vagy agresszió - bukkant fel náluk.

A kikérdezések során a kamaszok 41 százaléka számolt be valamiféle őt ért diszkriminációról, amely azzal volt összefüggésben, hogy azonos nemű szülők nevelik. A kutatók azonban nem találtak különbséget a gyerekek e csoportja és a nem diszkriminált kamaszok között az elért pontszámokat tekintve. Arra a kérdésre, hogy mire vezethetők vissza a leszbikus anyák által felnevelt kamaszok előnyei egyes területeken, a témát 24 éve kutató Gartrell a Time magazinnak kifejtette: "Ezek az anyák erőteljesen részt vesznek gyerekeik életében, ami az egészséges végkifejlet legjobb receptje a gyerekek szempontjából. Nagyon fontos jelen lenni, jó kommunikációt folytatni velük, eljárni az iskolájukba, megismerni, mi zajlik ott, bekapcsolódni a gyerekek életének különböző aspektusaiba".

mti/eduline 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.