Kikapcsolták az áramot egy gyermekotthonban

Egy koppánymonostori lakóotthon áram és fűtés nélkül maradt, mivel üzemeltetője, a Názáret Szociális Szolgáltató több százezer forintos tartozást halmozott fel, ezért az E.On kikapcsolta az áramot.

  • Eduline

Az intézkedés tizenegy gyermeket érint, őket éjszakára egy másik lakóotthonban helyezték el, ahol jelenleg három gyermek él. A szociális szolgáltató vezetője azt állítja, hogy egy régi tartozás miatt szűnt meg az áramszolgáltatás, most a megyei önkormányzathoz fordultak segítségért. Az E.On tájékoztatása szerint nyilvántartásukban semmilyen nyoma nincs annak, hogy a gyermekotthon üzemeltetői szóban vagy írásban reagáltak volna a tavaly, illetve az idén kiküldött felszólításokra.

Az áramszolgáltató munkatársa a helyi 24 óra című lapnak elmondta, mivel családi házról van szó, az nincs benne abban az ellátás biztonsági kategóriában, amelynél nem lehet kikapcsolni az áramot. Hozzátette: amennyiben kifizetik a tartozást, azonnal véget ér a kényszerű áramszünet.

 mti

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.