Az alkotmánybírósághoz fordult egy osztrák apa a lánya óvodájában kifüggesztett feszület miatt - értesült pénteken egy osztrák lap.
A férfi szerint sérti a gyermek vallásszabadsághoz való jogát, hogy egyházi ünnepeken tartott rendezvényeken kell részt vennie az óvodában, és hogy a teremben, ahol a foglalkozásokat tartják a gyerekeknek, egy kereszt függ a falon - írta honlapján a Der Standard.
Az osztrák gyakorlat "azt a benyomást kelti, hogy a keresztény hit Ausztriában különösen közel áll az államhoz, és ennek következtében egy államvallás előjogait élvezi" - érvelt. Mint mondta, ő és felesége úgy akarják nevelni a gyereküket, hogy ha elég érett lesz hozzá, maga dönthessen a vallás kérdésében.November elején az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Olaszországot az iskolai osztálytermekben található feszület miatt. Az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű bíróság szerint az iskolai kereszt sérti egyfelől a szülők jogát ahhoz, hogy saját lelkiismeretük szerinti nevelést biztosítsanak a gyermeknek, másfelől sérti a gyermeknek a vallásszabadsághoz fűződő jogát.Az ítéletnek nagy visszhangja volt. Az olasz kormánypártok aláírásgyűjtést indítottak ellene, a cseh és a lengyel parlament nyilatkozatban ítélte el. Josef Pröll osztrák alkancellár "abszolút elhibázottnak" nevezte a döntést. A konzervatív politikus szerint ha az állam betilt bizonyos vallási jelképeket, akkor nem viselkedik semlegesen, hanem az ateizmusnak fogja pártját. Pröll utalt arra is, hogy Ausztriában törvény szabályozza a kérdést.Az Ausztriában beadvánnyal élő férfi viszont alkotmányellenesnek tartja a szabályozást, pontosabban az óvodákról szóló törvény két passzusát. Az első szerint az óvodai alkalmazottaknak "alapvető feladatuk van a vallási és erkölcsi nevelés terén", a második úgy rendelkezik, hogy azokban az óvodákban, ahol a gyerekek többsége keresztény vallású, keresztnek kell függenie a falon.mti
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
