Az alkotmánybírósághoz fordult egy osztrák apa a lánya óvodájában kifüggesztett feszület miatt - értesült pénteken egy osztrák lap.
A férfi szerint sérti a gyermek vallásszabadsághoz való jogát, hogy egyházi ünnepeken tartott rendezvényeken kell részt vennie az óvodában, és hogy a teremben, ahol a foglalkozásokat tartják a gyerekeknek, egy kereszt függ a falon - írta honlapján a Der Standard.
Az osztrák gyakorlat "azt a benyomást kelti, hogy a keresztény hit Ausztriában különösen közel áll az államhoz, és ennek következtében egy államvallás előjogait élvezi" - érvelt. Mint mondta, ő és felesége úgy akarják nevelni a gyereküket, hogy ha elég érett lesz hozzá, maga dönthessen a vallás kérdésében.November elején az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Olaszországot az iskolai osztálytermekben található feszület miatt. Az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű bíróság szerint az iskolai kereszt sérti egyfelől a szülők jogát ahhoz, hogy saját lelkiismeretük szerinti nevelést biztosítsanak a gyermeknek, másfelől sérti a gyermeknek a vallásszabadsághoz fűződő jogát.Az ítéletnek nagy visszhangja volt. Az olasz kormánypártok aláírásgyűjtést indítottak ellene, a cseh és a lengyel parlament nyilatkozatban ítélte el. Josef Pröll osztrák alkancellár "abszolút elhibázottnak" nevezte a döntést. A konzervatív politikus szerint ha az állam betilt bizonyos vallási jelképeket, akkor nem viselkedik semlegesen, hanem az ateizmusnak fogja pártját. Pröll utalt arra is, hogy Ausztriában törvény szabályozza a kérdést.Az Ausztriában beadvánnyal élő férfi viszont alkotmányellenesnek tartja a szabályozást, pontosabban az óvodákról szóló törvény két passzusát. Az első szerint az óvodai alkalmazottaknak "alapvető feladatuk van a vallási és erkölcsi nevelés terén", a második úgy rendelkezik, hogy azokban az óvodákban, ahol a gyerekek többsége keresztény vallású, keresztnek kell függenie a falon.mti
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
