Nem engedik be a poltikát az egyetmekre

Elutasította a Magyar Rektori Konferencia (MRK) keddi ülésén a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek kérését, hogy engedjék vissza a politikát az egyetemekre - írja a Népszabadság a szerdán megjelent számában.

  • Eduline

A szervezetek önálló rendezvényeket, akciókat szerettek volna tartani az intézmények falai között. Szabó Gábor, az MRK elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora a lapnak úgy fogalmazott: nem szeretnék, hogy az egyetemek és főiskolák a politikai csatározások színterévé váljanak, hogy ott kopogtatócédulákat vagy aláírásokat gyűjtsenek, politikai plakátokat ragasszanak ki, és nem kívánnak teret adni a szélsőséges politikai nézeteknek.  A fiataloknak számos lehetőségük van politizálásra a felsőoktatási intézmények falain kívül is. A hallgatók vagy tanszékek továbbra is szervezhetnek az oktatáshoz, a szakmához köthető közéleti vitákat, rendezvényeket az érintett hallgatói körök számára.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora sem ért egyet az ifjúsági politikai szervezetek aktív egyetemi tevékenységére irányuló kezdeményezésével.  Szerinte a hallgatók sem tartják elfogadhatónak, hogy az egyetemen pártpolitikai szervezetek taggyűléseket tartsanak és kampányoljanak. Mészáros Tamás úgy fogalmazott: a cél az, hogy a hallgatók  szervezzék a maguk politikai, közéleti tevékenységét, s nem a pártpolitika a hallgatókat.

mti

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.