A legszínvonalasabb romániai felsőoktatási intézménynek nevezte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet egy német tanácsadó cég és egy romániai hetilap. A közösen elkészített rangsorban 2,30 ponttal bizonyult a legnívósabbnak a kolozsvári székhelyű intézmény, melyet másodikként (2,33 pont) a Bukaresti Egyetem követ. A felmérés során 84 egyetemet vizsgáltak az üzleti szféra és az egyetemet végzettek véleménye alapján - írja a Krónika című kolozsvári napilap szerdai száma.
A Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants rangsorának valamennyi szempontja szerint a BBTE a legnívósabb intézmény Romániában, amit a Bukaresti Egyetem után a harmadik helyen az Erdélyben található és Brassóban székelő Transilvania Egyetem követ 2,36 ponttal. Mellette az első húszban még hat erdélyi felsőoktatási intézmény szerepel. Ötödik lett a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem (2,44 pont), tizenegyedik a kolozsvári Műszaki Egyetem (2,59 pont), tizenkettedik a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem (2,68 pont), tizennegyedik a temesvári Nyugati Egyetem (2,68 pont), tizenhatodik a szintén temesvári Műszaki Egyetem (2,75 pont), míg tizenhetedik a nagybányai Északi Egyetem (2,9 pont).
A nemzetközi rangsorolási elveket szem előtt tartó felmérésből továbbá kiderül: a vidéki intézmények a fővárosiak előtt állnak. A szempontok között hangsúlyt kapott a külső megítélés, a bizalom és az elégedettség, az intézményeket pedig egytől négyig értékelték, ahol az egy a nagyon jó véleményt, a négy pedig az elégtelen minősítést jelentette. A felmérés az elméleti oktatásra, a gyakorlatra, az idegen nyelv tanítására kérdezett rá.
edupress
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
