A tanulmány szerint a tartozás növekedésének okai összetettek, egyrészt a tandíjak gyors növekedésének tudhatók be, másrészt annak, hogy a diákok munkavállalási lehetőségei csökkenek, vagy azok anyagi feltételei romlanak. Ennek eredménye, hogy egy hallgató hitelkártyája átlagosan 4100 dollár tartozást mutat, de vannak olyan hallgatók is, akiknek négy-öt hitelkártyájuk van, mindegyik mínuszban.
Az általános eladósodás miatt sokan a pénzintézetek rámenős marketingmódszerét hibáztatják. A New York-i Egyetem és a Kaliforniai Egyetem például kénytelen volt megtiltani a pénzügyi cégeknek, hogy a kollégiumokban és az egyetemi könyvesboltokban próbáljanak maguknak új ügyfeleket szerezni. Ez persze a nagy bankokat nem riasztja el, a JP Morgan Chase vagy a Capital One például továbbra is elsősorban a Facebook és a Twitter népszerű közösségi oldalakon próbálják megnyerni a fiatalokat.
Bár Barack Obama elnök májusban aláírta a hitelkártya-felelősségi törvényt, amely szerint rendszeres jövedelemigazolás és kezes nélkül a diákok nem juthatnak hitelkártyához, illetve ami megtiltja a pénzintézeteknek, hogy különböző szóróajándékokkal csábítsák magukhoz a fiatalokat, ez a bankokat nem tántorítja el céljuktól. Kutatások szerint ugyanis a fiatal korban kialakuló márkakötődés meghatározó, sokszor egész életeket végigkísér. Christine Lindstrom, a US Public Interest Research Group kutatóintézet igazgatója szerint a fiataloknak érdemes lenne több helyre is beadniuk jelentkezésüket, és a döntést nem csak szakmai, anyagi szempontból is mérlegelni. A Pennsylvania Egyetemen például az éves tandíj, kollégiumi díj és a tanszerek ára az 1990-es 17 044 dollárral szemben (és a 2000-ben mért 31 592 dollárhoz képest) elérte a 37 960 dollárt. Sokak szerint azonban inkább a gazdaságélénkítő intézkedések között kellene szerepelnie a hallgatók tehermentesítésének.
edupress
