Több tüntetést is rendeztek a héten a venezuelai fővárosban egy készülő törvény ellen, amely bevezetné a szocialista elvek kötelező iskolai oktatását. A parlament előtti tüntetést a rendőrség könnygáz bevetésével feloszlatta, tüntető újságírók egy csoportját pedig kormánypárti aktivisták bántalmazták - mondták el maguk a demonstrálók.
A törvénytervezet - amelynek vitáját éppen megkezdte a főleg a Hugo Chávez államfőhöz hű képviselőkből álló nemzetgyűlés - erősítené az állami ellenőrzést mind az állami, mind a magániskolák felett, de része a jogszabálynak az is, hogy az alaptantervet a "bolivári tanokra", vagyis Simon Bolivár XIX. századi függetlenségi harcos ideáljaira, a nemzeti önrendelkezésre és a latin-amerikai egységre építik.
Chávez bírálói megjegyzik, hogy az elnök saját politikai mozgalmát nevezi "bolivárinak", és sokan attól tartanak, hogy már az iskolában elkötelezett híveivé akarja tenni az embereket. "Nem használják a szocializmus szót, de tulajdonképpen erről van szó" - mondta egy tüntető tanár. A törvény helyeslői azonban azt állítják, hogy az új szabályozás csak nyitottabbá teszi a diákokat "mindenféle gondolkodási módra". A törvény egyenlő esélyeket teremt a diákok között, és a társadalmi felelősségvállalásra tanít egy olyan szegény országban, mint Venezuela - jelentette ki Hector Navarro oktatási miniszter.
Az Ultimas Noticias című lap jelentette, hogy kormánypárti aktivisták megtámadtak újságírókat, akik a törvénnyel szembeni ellenállásra buzdító röplapokat osztogattak. A röplapok konkrétan az ellen figyelmeztettek, hogy a törvény szerint a média kritikus szemmel való olvasására kell tanítani a gyerekeket. Az újságírók közül 13-an megsérültek - közölte a lap igazgatója.
Az ország legjelentősebb egyházának, a római katolikusnak a vezetői azt ellenzik a törvénytervezetben, hogy megtiltaná a vallásoktatást a fő tanítási időben, és általában csökkenteni akarja az egyház befolyását az iskolákban. Chávez több mint egy évtizeddel ezelőtti első megválasztása óta élesen szemben áll az egyházzal.
mti
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
