Több tüntetést is rendeztek a héten a venezuelai fővárosban egy készülő törvény ellen, amely bevezetné a szocialista elvek kötelező iskolai oktatását. A parlament előtti tüntetést a rendőrség könnygáz bevetésével feloszlatta, tüntető újságírók egy csoportját pedig kormánypárti aktivisták bántalmazták - mondták el maguk a demonstrálók.
A törvénytervezet - amelynek vitáját éppen megkezdte a főleg a Hugo Chávez államfőhöz hű képviselőkből álló nemzetgyűlés - erősítené az állami ellenőrzést mind az állami, mind a magániskolák felett, de része a jogszabálynak az is, hogy az alaptantervet a "bolivári tanokra", vagyis Simon Bolivár XIX. századi függetlenségi harcos ideáljaira, a nemzeti önrendelkezésre és a latin-amerikai egységre építik.
Chávez bírálói megjegyzik, hogy az elnök saját politikai mozgalmát nevezi "bolivárinak", és sokan attól tartanak, hogy már az iskolában elkötelezett híveivé akarja tenni az embereket. "Nem használják a szocializmus szót, de tulajdonképpen erről van szó" - mondta egy tüntető tanár. A törvény helyeslői azonban azt állítják, hogy az új szabályozás csak nyitottabbá teszi a diákokat "mindenféle gondolkodási módra". A törvény egyenlő esélyeket teremt a diákok között, és a társadalmi felelősségvállalásra tanít egy olyan szegény országban, mint Venezuela - jelentette ki Hector Navarro oktatási miniszter.
Az Ultimas Noticias című lap jelentette, hogy kormánypárti aktivisták megtámadtak újságírókat, akik a törvénnyel szembeni ellenállásra buzdító röplapokat osztogattak. A röplapok konkrétan az ellen figyelmeztettek, hogy a törvény szerint a média kritikus szemmel való olvasására kell tanítani a gyerekeket. Az újságírók közül 13-an megsérültek - közölte a lap igazgatója.
Az ország legjelentősebb egyházának, a római katolikusnak a vezetői azt ellenzik a törvénytervezetben, hogy megtiltaná a vallásoktatást a fő tanítási időben, és általában csökkenteni akarja az egyház befolyását az iskolákban. Chávez több mint egy évtizeddel ezelőtti első megválasztása óta élesen szemben áll az egyházzal.
mti
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
