Augusztus 10-ig, hétfőig lehet még jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe pótfelvételi vizsgára - közölte az Educatio Kft. és az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) csütörtökön.
A pótfelvételi eljárásban egy diák csak egy szakra jelentkezhet az Oktatási Hivatalhoz benyújtott lappal; a legtöbb meghirdetett szak költségtérítéses formában indul, emellett összesen 25 államilag támogatott mesterképzésre is lehet jelentkezni.
Idén a pótfelvételi eljárás során több mint háromszáz szak közül lehet választani. Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben csak költségtérítéses formában, míg mesterképzésben államilag támogatott és költségtérítéses formában is hirdettek meg képzéseket az intézmények.Azokon a szakokon, amelyeket már a 2009. évi általános eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 23-án meghatározott pontszámnál.Az elektronikus jelentkezéskor az eljárási díjat folyószámláról banki átutalással kell befizetni. Lehet jelentkezni hagyományos úton, külön erre a célra készült jelentkezési lappal is. Ezt az Educatio ügyfélszolgálatán vagy a szakot meghirdető egyetemen, főiskolán lehet beszerezni. Az 5000 forintos eljárási díjat csekken kell befizetni, majd az eredeti feladóvevényt rá kell ragasztani a lapra. A határidő rövidsége miatt pedig mindenkinek meg kell adnia lehetőleg egy mobiltelefonszámot és olyan e-mail címet is, amelyet rendszeresen használ.A pótfelvételiben csak azok felvételizhetnek, akik nem jelentkeztek a 2009. szeptemberben induló képzésekre vagy jelentkeztek ugyan, de nem vették fel őket. Azon mesterképzések esetében, amelyeket az intézmények államilag támogatott és költségtérítéses formában is meghirdettek, mindkét finanszírozási forma feltüntethető a jelentkezési lapon.A ponthatárok 2009. augusztus 29-én derülnek ki, ezután minden jelentkező értesítést kap az Oktatási Hivataltól. Sikeres felvételi esetén a beiratkozással, képzéssel kapcsolatos tudnivalókról a felsőoktatási intézmények is értesítik a felvett jelentkezőket, akik 2009 szeptemberében megkezdhetik tanulmányaikat.Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, a tavalyi 96 ezerrel szemben. Közülük első körben mintegy 94 ezren kerültek be az intézményekbe, ezen belül államilag finanszírozott képzésre 66 ezren.További információkat a pótfelvételivel kapcsolatban itt találsz.mtiKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
