A vajdasági Topolyán (Backa Topola) vasárnap este megkezdődött a Duna menti régiók és városok fiataljainak III. nemzetközi toleranciatábora.
Az augusztus 1-jéig tartó rendezvényt Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke nyitotta meg, aki szerint a tábor "a barátság és a demokrácia, a szolidaritás és a béke iskolája".
"Büszke vagyok Vajdaságra, amelyben a szomszédok mondanivalójukat az egyik nyelven kezdik el, és a másikon fejezik be. Büszke vagyok hat hivatalos nyelvünkre. De még ennél is büszkébb vagyok Vajdaság és valamennyi partnerünk készségére, hogy harmadszor is megszerveztük a toleranciatábort, és még egy lépést tettünk abba az irányba, hogy a multikulturalizmus múlhatatlan értékeit tartalommal töltsük meg" - fogalmazott Egeresi Sándor.A politikus párhuzamot vont a húsz évvel ezelőtt ledöntött berlini fal és "Szerbia tényleges és szimbolikus falai” között és leszögezte: "húsz évvel a berlini fal eltűnése után, meggyőződésem szerint elérkezett az ideje, hogy Szerbia is lebontsa tényleges és szimbolikus falait, amelyek a fiatalok nemzedékeit elválasztják európai társaiktól. Szerbia fontos feladattal néz szembe, el kell hárítania valamennyi akadályt az Európa felé vezető úton: le kell bontania a belső és külső falakat, melyek megbénítják a decentralizálási folyamatot, az autonómia erősítésének folyamatait".A rendezvényen részt vevő 170 középiskolást köszöntötte Slavica Djukic-Dejanovic, a szerb parlament elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, valamint Ivan Jakovcic, Isztria megye ispánja is. A topolyai toleranciatáborban eddig tíz ország mintegy 600 fiatalja fordult meg.mtiAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
