Megtalálták az év legjobb szakdolgozatait

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága idén először hirdetett versenyt az év szakdolgozata címmel. A társaság azoknak a végzett vagy végzős hallgatóknak a jelentkezését várta, akik legfeljebb két éve, 2007-ben védték meg szakdolgozatukat nyelvtudomány, irodalomtudomány vagy kommunikáció- és médiatudomány témakörben.

  • Edupress
Edupress
A beérkezett majdnem 160 dolgozatot a Modern Filológiai Szemle szerkesztőbizottsága, a szakterület elismert szakemberei bírálták. A díjakat a társaság éves konferenciáján, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gólyavárában, június 24-én adta át dr. Nyomárkay István, a Társaság elnöke és a Modern Filológiai Szemle szerkesztői, Pál Dániel Levente és Veszelszki Ágnes.

A díjazottak:

Nyelvészet kategóriában Borbély Angéla: Orosz-lengyel lexikai párhuzamok című dolgozata nyert, a hallgató a Pécsi Tudományegyetemen írta a munkáját. Irodalom kategóriában Zsigmond Adél: "a méreg az mandulaízű" - A nézőpontiság kérdése és következményei a gyermeki gondolkodást érvényesítő kortárs magyar családregényekbe című munkája lett az első, ő a Babeş-Bolyai Tudományegyetem diákja volt. A kommunikációtudomány témakörben pedig Havasmezői Gergely: A Vörös Ujság - Egy kommunista lap a Népköztársaságban és a Tanácsköztársaságban címmel írt munkája nyert.

A díjazott munkák hamarosan megjelennek a Társaság folyóiratában, a Modern Filológiai Szemlében

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.