Beköszöntött a vizsgaidőszak a hazai főiskolákon és egyetemeken tanuló hallgatók számára. A most következő kemény hetek alatt cikksorozatunk segítségével bepillantást nyerhettek egy a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karán első féléves egyetemista küzdelmeibe.
Engedjétek meg, hogy pár szót még írjak magamról. Masszív lustaságom ellenére borzalmasan sok minden érdekel, csak sajnos mind egyszerre, és ezért nincs egy terület, amire jobban rákoncentrálnék. Tudok angolul (azaz eléggé tudok), németül, tudok gitározni, zongorázni, karatéztam hét évet, belefolytam a filmművészetbe, filmesztétikába meg elemzésbe meg ilyesmikbe, és talán a leglényegesebb, hogy összeolvastam mindenfélét, az irodalom és a tudomány N+1 területéről.
De témánk a vizsgaidőszak, térjünk vissza az egyetemre.
A matekvizsga, jelentem megvolt tegnap, és ki-vá-ló lett, annak ellenére, hogy bevetettem a tökéletesre csiszolt halogatás-technikámat.
A "Matematika alapok" tárgy a Corvinuson most betölti az ügyeletes mumus, rém szerepét; szépen rostálja az embereket. Első félévben ott volt még mellette szívatásnak a mikroökonómia, ha jól emlékszem, talán a második mikro vizsgánál esett meg az, hogy a résztvevők 80 százaléka megbukott, ezért utólag módosítottak a ponthatárokon (de a módosítás kizárólag arra a vizsgaidőpontra vonatkozott!). Mikró ebben a félévben már nincs, de matek még van, és nem úgy tűnik, hogy az emberek már belerázódtak.
A Bologna által hozott legkifogásolhatóbb újítás nálunk a matematika kasztrálása. Három évből lett másfél év, az óraszám pedig nevetségesen kevés: heti egy előadás és kéthetente egy (!) szeminárium. Az anyag részletességén ugyan csökkentettek némileg, viszont nagyjából ugyanazokat a témákat öleli fel. A „zanzásítás” olyan szintű, hogy első félévben szinte semmi esélye nem volt annak, aki nem emelt matekos volt középiskolában. Én emeltes voltam, át is mentem elsőre, kettessel, és az már nekem épp megfelelt.
A zanzásítással messze a legnagyobb bajom, hogy szinte senki nem fogja rendesen megtanulni és megérteni a matematikát. Matek nélkül nem lenne semmi, se civilizáció, se tévé, se internet, se Toy-Toy vécé. A matematika valamilyen szinten szükséges ahhoz, hogy az emberben kifejlődjön a képesség az önmagától való elvonatkoztatásra, absztrahálásra. Hogy legyen valamiféle bizalmatlanság az agy és az érzékszervek által súgott első reakcióval szemben. Ha nem is konkrét matematikai tudásnak, de a matek mélyebb megértéséhez szükséges háttértudásnak, gondolkodásmódnak mindenki nagyon nagy hasznát venné az életben - szerintem. De így, ahogy most a BCE Gazdálkodástudományi karon a matekot oktatják, semmi esély arra, hogy aki ezeket a skilleket a középiskolában nem sajátította el, az most el fogja. A tanár fölírja a képleteket, erőlködik egy kicsit, hogy legalább egy icipici magyarázatot képes legyen nyújtani abban a kevés időben, de ez nem elég, és ezt a tanár is tudja. Nincs bizonyítás, nincs kifejtés, nincs belátás, csak egy rakás képlet meg néhány feladattípus.
Én alapvetően szeretem a matekot, van hozzá érzékem is, el tudom képzelni, hogy a tanult anyag vajon mire lehet jó. Akár hiszitek, akár nem, én effektíve szégyellem magamat, hogy minimális erőfeszítéssel végigszörfözök ezen az ömlesztett matekon. Azzal nyugtatom magamat, hogy eme tanrend mellett nem is lenne túl sok értelme jobban a témára koncentrálni, miközben elég sok egyéb terület van még, amire energiát szánnék. De ez nem valami erős mentség. Megfogadtam magamnak, hogy egyszer még valamikor az életben (mondjuk 110 évesen) úgy meg fogom tanulni a matekot, hogy ihaj! Brutálisan, és akkor majd büszke leszek magamra.
Visszatérek kicsit a poszt apropójához, tehát tegnap vizsgáztam, és sajátos attrakciót mutattam be.
Mivel évközi pontokból viszonylag sokat szereztem, ezért a vizsgán elég lett volna 3 pontot szereznem a 40-ből, hogy meglegyen a kettes. Ezért nem izgattam magamat igazán, és nem is tanultam valami vehemensen. Gyakorlatilag a vizsga előtti este kezdtem el kiírni a képleteket a jegyzetekből, hogy aztán másnap reggelre memorizáljam őket. Ja és: valószínűség számításról van szó. Tehát szépen írtam ki, azonban közben felbukkant egy ismerős MSN-en, és vele kezdtem el diskurálni, mely diskura éjjel egyig tartott. Utána inkább lefeküdtem aludni. Felkeltem négykor, de még álmos voltam, akaraterőnek pedig híján, ezért visszafeküdtem, aludtam ötig. Ötkor felkeltem, kiírtam a lapomra a maradék képleteket, és elkezdtem őket tanulni, eljutottam kb. a negyedéig, de aztán inkább reggeliztem, zuhanyoztam, utána pedig mentem a buszhoz. A tömegközlekedésen memorizáltam a maradékot. Viszonylag nyugodtan ültem be az előadóba, hiszen nevetségesen kevés pontot kellett szereznem. Ehhez képest majdnem az összes feladatot meg tudtam csinálni. Hurrá!
Viszlát, mindenki, talán holnap jelentkezek
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
