Több mint 127 ezren kerülnek be idén a felsőoktatásba

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár bejelentette a felsőoktatási jelentkezési adatokat.

  • Eduline

Az idén 127,5 ezren adtak be felsőoktatási felvételi jelentkezést, ami kb. 27 ezerrel több, mint 2008-ban, ehhez még hozzá jönnek a jelentkezők által hibásan benyújtott jelentkezési lapok, amely száma megközelítőleg háromezer.

A helyesen kitöltött lapokon alapképzésre 90.600 fő, egységes, osztatlan képzésre 10.200 fő, felsőfokú szakképzésre 6.500 fő, mesterképzésre 17.000 fő jelentkezett első helyen. Államilag támogatott képzésre első helyen nagyjából 107 ezer fő, költségtérítéses képzésre kb. 17 ezer fő jelentkezett; az első helyes jelentkezések kb. 70 %-a nappali tagozatra szól.

A jelentős bővülés mögött nem csak a felsőoktatás iránti érdeklődés növekedése áll, hiszen ez megegyezik a nemzetközi tendenciákkal, nagyobbik része az a 12 ezer diák, aki a nyelvi előkészítő évfolyamon most végez, tovább 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés.

Az államilag támogatott keretszám 56 ezer, első helyes jelentkezés 93 ezer, összes jelentkezés 285 ezer; államilag támogatott mesterképzési létszám 21 ezer, első helyes jelentkezés kb. 14 ezer, összes jelentkezés kb. 28 ezer.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.