Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár bejelentette a felsőoktatási jelentkezési adatokat.
Az idén 127,5 ezren adtak be felsőoktatási felvételi jelentkezést, ami kb. 27 ezerrel több, mint 2008-ban, ehhez még hozzá jönnek a jelentkezők által hibásan benyújtott jelentkezési lapok, amely száma megközelítőleg háromezer.
A helyesen kitöltött lapokon alapképzésre 90.600 fő, egységes, osztatlan képzésre 10.200 fő, felsőfokú szakképzésre 6.500 fő, mesterképzésre 17.000 fő jelentkezett első helyen. Államilag támogatott képzésre első helyen nagyjából 107 ezer fő, költségtérítéses képzésre kb. 17 ezer fő jelentkezett; az első helyes jelentkezések kb. 70 %-a nappali tagozatra szól.
A jelentős bővülés mögött nem csak a felsőoktatás iránti érdeklődés növekedése áll, hiszen ez megegyezik a nemzetközi tendenciákkal, nagyobbik része az a 12 ezer diák, aki a nyelvi előkészítő évfolyamon most végez, tovább 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés.
Az államilag támogatott keretszám 56 ezer, első helyes jelentkezés 93 ezer, összes jelentkezés 285 ezer; államilag támogatott mesterképzési létszám 21 ezer, első helyes jelentkezés kb. 14 ezer, összes jelentkezés kb. 28 ezer.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
