Több mint 127 ezren kerülnek be idén a felsőoktatásba

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár bejelentette a felsőoktatási jelentkezési adatokat.

  • Eduline

Az idén 127,5 ezren adtak be felsőoktatási felvételi jelentkezést, ami kb. 27 ezerrel több, mint 2008-ban, ehhez még hozzá jönnek a jelentkezők által hibásan benyújtott jelentkezési lapok, amely száma megközelítőleg háromezer.

A helyesen kitöltött lapokon alapképzésre 90.600 fő, egységes, osztatlan képzésre 10.200 fő, felsőfokú szakképzésre 6.500 fő, mesterképzésre 17.000 fő jelentkezett első helyen. Államilag támogatott képzésre első helyen nagyjából 107 ezer fő, költségtérítéses képzésre kb. 17 ezer fő jelentkezett; az első helyes jelentkezések kb. 70 %-a nappali tagozatra szól.

A jelentős bővülés mögött nem csak a felsőoktatás iránti érdeklődés növekedése áll, hiszen ez megegyezik a nemzetközi tendenciákkal, nagyobbik része az a 12 ezer diák, aki a nyelvi előkészítő évfolyamon most végez, tovább 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés.

Az államilag támogatott keretszám 56 ezer, első helyes jelentkezés 93 ezer, összes jelentkezés 285 ezer; államilag támogatott mesterképzési létszám 21 ezer, első helyes jelentkezés kb. 14 ezer, összes jelentkezés kb. 28 ezer.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.