Gerillamarketing eszközökkel érik el a hallgatókat

A Felsőoktatási Média Konferencia délutáni programjában az egyetemisták, főiskolások médiafogyasztási szokásainak bemutatása mellett az őket leginkább megérintő gerillamarketing eszközökről is szó esett. A nem hagyományos reklámstratégia ismertetése után a Hegyalja fesztiválról, a diákhitelről és a Leszrádióról is a gerillamarketing eszközeinek szempontjából hangzottak el előadások.

  • Edupress
Edupress

Havasi Zoltán, a Kirowski stratégiai tervezési vezetője a mai egyetemisták, a jelenlegi középiskolások és a 4-5 évvel ezelőtt középiskolába járók online fogyasztási szokásait hasonlította össze a konferencia délutáni programjában, a Gutenberg galaxis kontra online - a fiatalok online fogyasztásáról című prezentációjában. "Közhely ugyan, de valóban másik galaxisról beszélhetünk napjainkban" - jelentette ki a Havasi Zoltán, aki az újság- és könyvolvasási jellemvonások mellett a televíziózási, rádiózási és internetezési szokásokról is beszámolt. Míg a mai egyetemista, főiskolás társadalom 2,7 órát tölt a képernyő előtt, és a középiskolások is hasonló időtartamot, 2,8 órát tévéznek egy átlagos hétköznapon, addig a jelenlegi hallgatók 4-5 évvel korábban még 1,49 órát töltöttek el a tévé előtt - mondta el a szakértő. Folytatta: a rádióhallgatásra hasonló időtartamot fordítanak a mai egyetemista, főiskolás társadalom, mint évekkel korábban, a mai középiskolások azonban kevesebb időt töltenek rádiózással. Az interneten való böngészéssel azonban a mai 14-18 éves korosztály nagyobb százaléka foglalkozik naponta, mint a hallgatói társadalom.

A "betondzsungelnek" nevezett piac változásairól számolt Gerillák a betondzsungelben - harc a "vakság" ellen címmel Béres Ferenc, a guerilla-marketing.hu marketingere. "Mozgékony, rugalmas, meglepetésszerű, a terület adottságait kihasználó" - sorolta fel Béres Ferenc a gerillák jellemvonásait, amelynek megfelelően a nevet öröklő gerillamarketing szellemes, ötletes, újszerű és gondolatébresztő jellemvonásokkal rendelkezik. "A reklámokat kerülő magatartás, tehát az úgynevezett vakság miatt létrejövő gerillamarketing lényege, hogy élményt adjon, majd pedig annak megosztására ösztönözze a közönségét" - vázolta a fogalmat a marketinger, előadásának utolsó felében pedig néhány példát sorolt fel annak megvalósulási formáira, az akár még a hamis tényekre alapozott reklámra.

"Fenntartható fesztivál lettünk" - mondta el Bukovinszky Béla, a Deltafest stratégiai marketing igazgatója, aki az idén tíz éves Hegyalja Fesztivált, kezdetben a gerillamarketing eszközök szempontjából mutatott be. "Komoly reklámhadjáratokkal hívja fel magára a figyelmet a világörökség részeként számon tartott, Tokajon 2000 óta megrendezésre kerülő környezettudatos könnyűzenei fesztivál is" - árulta el Bukovinszky Béla. A kamionoff akciójuk mellett az online elérhetőséget is előtérbe helyezik a fesztivál szervezői. Hozzátette továbbá: "idén a fesztivál ideje alatt annyi fát szeretnének ültetni, hogy az esemény valóban szén-monoxid mentes rendezvénnyé váljon." A jubileumi cd és könyv megjelenése mellett a gazdasági helyzetre való tekintettel lesz idén válságjegy is, illetve tizedik évüket ünnepelve hatalmas produkcióval készülnek a szervezők, melynek megfelelően több mint egy tucat külföldi előadó és közel 200 hazai fellépővel készül a nyárra a minden évben más környezettudatos üzenettel jelentkező Zöld hegyalja.

Kiss Balázs, a Szent István Egyetemen létrejött Leszrádióról, illetve annak fesztiválrádióvá válásáról számolt be, mely próbálkozás egyedi volta igényelte meg az azzal kapcsolatos tapasztalatok megosztását. A Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója, Őri András szintén, a diákhitelt hirdető és gerillamarketing eszközöket használó kampányra hívta fel a figyelmet előadásának első felében, így a Tour de Csirke, illetve a Hitel Hero akciókat említette példaként. "Kommunikációs újdonságként egy kommunikációs tréning szervezését is tervezzük, illetve a középiskolásokat is el szeretnénk érni a jövőben, hiszen a fiatalok már ebben az életszakaszukban döntenek a diákhitel felvételéről" - vázolta terveit Őri András.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.