A magyar nyelv és irodalom kötelező érettségi tantárgy. Ezzel kezdődik az írásbeli érettségi. Első napon, általában május elején hétfő reggel 8-tól. A szóbeli érettségi vizsga június második felében zajlik egy napon a többi tantárggyal az iskolák kiírása szerint. Az írásbeli érettségi vizsga elsősorban kreativitást, nyelvi logikát, fogalmazáskészséget igényel, míg a szóbeli vizsga már a lexikális tudást is számon kéri.
ÍRÁSBELI
Az érettségizők egy A4-es méretű borítékban kapják meg az magyar nyelv és irodalom feladatsorokat.
Az írásbeli vizsga ideje 240 perc (4 óra), mely alatt két feladatrészt kell megoldani.Az első feladatrész egy szövegértési feladat, egy nyomtatott szöveg és ahhoz kapcsolódó kérdéssor, melyre válaszolni kell. Ez a feladatsor szövegértési, nyelvi-logikai, nyelvtani kompetenciákat igényel. A feladatsor 40 pontot ér, megoldására 60 perc áll rendelkezésre. Az egy óra letelte után a feladatlapot bele kell helyezni a borítékba, és a felügyelő tanár asztalára kell tenni.
A második feladatlap szövegalkotási feladatokat takar, mely során három feladat közül választhat a vizsgázó. Ezek közül csakis az egyiket kell megoldani. Megoldására 180 perc áll rendelkezésre. A feladatlap 60 pontot ér.
A feladattípusok a következők:1. Érvelés2. Műelemzés3. Összehasonlító elemzésÉrvelés
Érvelő fogalmazás írása egy megadott témakörben. A témakör általában irodalommal, nyelvtannal, kultúrával, társadalmi élettel kapcsolatos. A feladat tartalmaz egy mottót, idézetet, amely ráhangolja a vizsgázót a témára.Műelemzés
Egy hosszabb vers, vagy egy rövidebb novella értelmező elemzése megadott szempontok alapján.Összehasonlító elemzés
Két, vagy több vers esetleg drámarészlet összehasonlítása megadott szempontok alapjánA javító tanárok 3 szempontból vizsgálják és pontozzák a szövegalkotási feladatlapokat. Nyelvminőség, szöveg megszerkesztettsége és tartalom szempontjából. Mindhárom összetevőre maximum 20 pont adható, így jön ki a 60 pont, melyhez ha hozzáadjuk a szövegértés 40 pontját, látható, hogy a magyar írásbeli érettségi vizsgán maximum 100 pont érhető el.
SZÓBELI
A magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető. 20 irodalom és 20 nyelvtan tételből kell húzni. Ezeket az iskolákban tanító tanárok állítják össze a diákjaik számára a megadott szempontok alapján.
Irodalom témakörök:
1. Életművek 6 db Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila. Ez a hat magyar szerző kihagyhatatlan.2. Portrék 4 db Tanár által választott magyar szerzők, például Radnóti, Móricz, Mikszáth3. Látásmódok 3 db Tanár által választott magyar szerzők, például Jókai, Vajda János, Juhász Gyula4. Kortárs magyar irodalom 1 db Legalább 1980-ig élő és alkotó magyar szerző, például Kertész Imre, Faludy György5. Világirodalom 2 db Külföldi szerzők, művek, például Homérosz eposzai, a Biblia6. Színház és drámatörténet 2 db Magyar, vagy világirodalmi drámaírók és műveik, pl Szophoklész, Madách, Shakespeare7. Az irodalom határterületei 1 db Az irodalmat érintő művészeti ágak, például film, balett8. Regionális kultúra 1 db Az a megye, ahol az érettségi zajlik, illetve annak környékére jellemző művészeti kulturális motívumok, épületek, programok bemutatása, vagy ott született irodalmi szerző bemutatása.
Nyelvtan témakörök
A tanár köteles mindegyik témakörből legalább 2 tételt berakni a tételsorba.
Ember és nyelvA kommunikációA magyar nyelv történeteNyelv és társadalomA nyelvi szintekA szövegA retorika alapjaiStílus és jelentésA nyelvtan tételek tartalmaznak egy gyakorlati feladatot, melyet a felelőnek meg kell oldani. Például egy mondat elemzése, hangtörvények felismerése, önéletrajz írása.
A magyar nyelv és irodalom szóbeli tételsornál az 50 pont úgy adódik össze, hogy 25 pontot kaphat a felelő a tartalmi összetevőkre, további 25 pontot pedig az előadásmódra.
Tesztkérdések:
2. VilágirodalomA tesztkérdések általánosan, a teljesség igénye nélkül próbálnak betekintést nyújtani a magyar tantárgy ismeretanyagába a középszintű érettségi követelményrendszer alapján--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tapasztalatok az írásbelivel kapcsolatban:
Az írásbelin nagyon fontos a jó fogalmazáskészség, a jó stílus, a biztos nyelvtantudás, mert ha jól megfigyeljük a javítási szempontokat, akkor látható, hogy az irodalomtudásunk nagyjából az ötödét teszi ki a maximális pontszámnak. Gyakoriak a kortárs, illetve a kevésbé ismert alkotók és művek. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a jól megtanult verselemzések semmit nem érnek. Ehelyett inkább jól tájékozottak legyünk irodalomelméleti téren, például műfajok, versformák, költői eszközök kellő ismerete elméleti és gyakorlati szinten. Irodalomtörténet szempontjából a stílusirányzatok, kortársak, kultúrtörténeti, vagy akár történelmi események ismerete. Persze azért alapvető életrajzi adatok legyenek a fejünkben a tanult alkotókról, mert néha ismert és tanult szerző is szokott szerepelni az írásbeli érettségin.Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
