Az új funkció még könnyebbé teszi az interaktív táblák használatát.
A Smart Technologies a napokban jelentette be új, érintésfelismerő rendszerét, amely a Smart Boad 600-as sorozat interaktív tábláiban lesz elérhető. Ez az első rendszer, amely képes különbséget tenni a speciális, a táblához kifejlesztett toll által, illetve ujjakkal, vagy akár tenyérrel írottak között. A felhasználók számára ezentúl lehetőség nyílik, hogy a tollal felrajzolt ábrán ujjaikkal végezzenek el különböző műveleteket, vagy egyszerűen, a tenyerükkel legyenek képesek letörölni a felrajzoltakat. Korábban, a felhasználónak vissza kellett tennie a tollat a tábla tolltartó tálcájába, hogy így üzemmódot váltva, a kezüket használhassák.
Az érintés-felismeréssel a használat egyszerűbbé válik, hiszen az interaktív táblára történő adatfelvitel még hasonlatosabbá válik a hagyományos táblára való íráshoz, illetve a hagyományos táblaműveletekhez. Abban a pillanatban, ahogy a tollat a táblához érintjük, megjelenik a „tinta”. Amikor pedig ujjal érünk a táblához, a tábla azonnal érintés-felismerő üzemmódba kapcsol, és az ujjak kvázi egérkurzor funkciót tölthetnek be. Amikor a táblatörlőt vagy a tenyerünket használjuk a táblán, a digitális tinta eltüntethető.
Az interaktív táblát először használók így még inkább ki lesznek segítve az új funkció által, könnyebben tudnak majd bemutatókat készíteni, ötletelést segíteni, illetve csoportmunkát bonyolítani, mert a funkció lecsökkenti a használat elsajátításának idejét is. Azok, akik már ismerik az interaktív táblákat, és megszokták használatát, ezentúl értékes időt takaríthatnak meg egy-egy bemutató, vagy tanóra előkészítése és megtartása közben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
