Pályázati forrásból és szakképzési hozzájárulásból felszerelt modern, a hallgatók és az oktatók magas színvonalú munkáját egyaránt segítő infokommunikációs technológiai termeket avattak fel a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézetében.
Korszerű, a hallgatók és az oktatók magas színvonalú munkáját egyaránt segítő infokommunikációs technológiai (IKT) termeket adtak át a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának zalaegerszegi kampuszán. Az IT fejlesztés során egy üzleti szimulációs és IKT-kompetenciákat fejlesztő labor, egy gazdasági szimulációs gépterem, valamint egy tréningterem került kialakításra.
A gazdasági szimulációs gépterem a gyakorlatban használt szoftverekkel fejleszti a számítógépes eszközhasználati, illetve az üzleti környezet és folyamatok modellezése révén a szakmai kompetenciákat, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók az elméleti ismereteket konkrét szituációkra vonatkoztatva alkalmazzák. A tréningterem célja a képi, multimédiás és interaktív technikai eszközök alkalmazása révén a csoportmunka-kompetenciák fejlesztése. A labor pedig elsősorban a régióban hiány-szakképesítésként megjelölt szakmák – például pénzügyi szakügyintéző és számviteli szakügyintéző – intézeti hallgatói számára teremt kedvezőbb oktatási feltételeket. Az ott folyó gyakorlatias oktatás révén ugyanis javíthatók a hallgatók üzleti informatikai alkalmazási kompetenciái, és így növelhető a szakképzettséggel történő elhelyezkedés és a tartós állásmegőrzés esélyeit.
A BGF Zalaegerszegi Intézetében ez csak a fejlesztések egyik állomása. 2009 szeptemberétől szélesedik az intézmény képzési kínálata is, így három alapszakon – emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel –, valamint hét felsőfokú szakképzésen – banki szakügyintéző, idegenforgalmi szakmenedzser, kereskedelmi szakmenedzser, pénzügyi szakügyintéző, projektmenedzser-asszisztens, számviteli szakügyintéző, vendéglátó szakmenedzser – indulhat meg az oktatás.
Mindezek mellett dinamikusan halad a Tudáscentrum kialakítása is, melynek keretében a Budapesti Gazdasági Főiskola a Pécsi Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös képzéseket és kutatásokat kíván megvalósítani a zalai megyeszékhelyen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
