Elérhető a nemzetközi és hazai diplomás pályakövetés szakirodalma

A fevi.hu oldalon már elérhető a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Tudástára, amely az Educatio Kht. munkatársai által 2008 februárja óta végezett kutatásokat gyűjti egybe. A bárki számára elérhető gyűjtemény a hazai és nemzetközi diplomás pályakövető és alumni-rendszerek szakirodalmát és gyakorlatát szedte össze.

  • Edupress

A folyamatosan bővülő

tudástárban

már elérhetők a nemzetközi és hazai diplomás pályakövetésre vonatkozó szakirodalmak, kiadványok, azok bibliográfiai jellemzői és internetes címei, az alumni-rendszerekről pedig összefoglaló jelleggel szerepelnek az egyes intézményi gyakorlatokra vonatkozó részletes információk, például az online szolgáltatások internetes elérhetőségei.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.