A szilárd alapokra épülő innovatív gondolkodásmód és a szorgalmas, erkölcsös munka teszi alkalmassá az embert a vállalkozói létre. A mai középiskolások generációja ezen elvek követésével feloldhatja a vállalkozókkal szemben meglévő előítéleteket – hangzott el a Fiatal Vállalkozók Hete keretében megrendezett Tehetséges Középiskolások Találkozóján..
„A vállalkozói attitűd nélkül egy gazdaság sem tud fejlődni” - ezzel a gondolattal nyitotta meg dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a találkozót, melyen a vállalkozás és tudomány, illetve innováció kapcsolatát helyezték az előadások középpontjába. A legfiatalabb leendő vállalkozók számára Pálinkás szerint fontos az önmeghatározás: tudniuk kell, hogy ennek az életformában a mai társadalomban sokszor negatív a csengése, ugyanakkor a valóságban ez egy ésszerű kockázatvállaláson alapuló, legális üzlet kell, hogy legyen, melyből az eddigieknél jobb termék vagy szolgáltatás születik.
A vállalkozás Nagy Péter, a Magyar Spin-off és Start-up Szövetség ügyvezető elnöke szerint is több, mint egyszerű profitvadászat, hiszen az emberi igények kielégítése a célja, a cégépítés pedig olyan alkotó folyamat, amely egyszerre hordozza magában a tudomány, a művészet és a sport értékeit. Olyannyira, hogy például kutatás és vállalkozás kapcsolatának fejlődésében megfigyelhető, hogy nem a tudományt közelítik az üzleti világhoz, hanem az utóbbi szemléletmódja közelít a tudomány emberközpontú gondolkodásmódjához (elég csak a környezettudatosságra vagy a társadalmi felelősségvállalásra gondolni).
A humánus szempontok felsorolásához csatlakozott Szalai Ferenc, a Magyar Fiatal Tudósok Társasága tagja is, aki öt fontos elemét emelte ki a vállalkozói létnek, ezek közül is legfontosabbnak a világmegváltás szándékát nevezte meg. További komponens lehet a csapatépítés, a részletekkel való alapos foglalkozás, a hibázás és a nyitottság. Utóbbi az internetes világba született fiataloknak természetes: nekik már nem csak lehet, de egyenesen kötelező (szakmai) tevékenységüket a különböző közösségi oldalakon, blogokon, no és persze személyesen hirdetni.
A virtuális közösségi érzést használták ki az Icegel alkotói is termékpalettájuk újrapozicionálása során, melyről Kriston Ákos, az egyik alapító számolt be. A fiatal, tehetséges kutató-vállalkozóknak e példa mellett azt is ajánlotta, hogy nézzenek körül a világban, majd jöjjenek vissza Magyarországra, és újonnan megszerzett tudásukkal használják ki az itthoni lehetőségeket. Az innovációban így is, úgy is a világpiacra kell dolgozni.
Lóránt Károly közgazdász ez utóbbi történelmi hátterét, a revolúciós és evolúciós fejlődések szakaszait mutatta be előadásában, és hangsúlyozta: Magyarország csak a saját szellemi termékei révén gazdagodhat meg. Mivel egy ötlet a világon egyszerre sok embernek juthat eszébe, nem szabad késlekedni az új ötletek megjelentetésével, termékké fejlesztésével. Ezután kiemelt néhány területet, amelyeken gyors technológiai fejlődés zajlik, ezért érdemes figyelemmel követni: ilyen a mikroelektronika, a nanotechnológia és a mikrobiológia.
A célcsoport, vagyis a középiskolások csapatokban mutatták be pályázataikat, melyeket a „Legyél Te is Innofőnök!”-felhívásra készítettek. A pályázat célja egy innovációs központ részletes megtervezése volt. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola a különböző szakmai területek összefogása révén működő, jól szervezett intézményt tervezett, így ők vihették el az egyik számítástechnikai cég által felajánlott fődíjat, vagyis az osztálykirándulásokhoz való pénzügyi hozzájárulást.
A színvonalas pályázatokat látva a zsűri különdíjat is hirdetett, melyet a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói nyertek, az iskolájukban már megvalósult innovációs szakkör és eredményeinek bemutatásával. Első megvalósult projektjük, egy reactable, vagyis interaktív akusztikus zeneasztal volt, amelynek felépítésében még világszinten is csak kevesen jártak sikerrel.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
