A szilárd alapokra épülő innovatív gondolkodásmód és a szorgalmas, erkölcsös munka teszi alkalmassá az embert a vállalkozói létre. A mai középiskolások generációja ezen elvek követésével feloldhatja a vállalkozókkal szemben meglévő előítéleteket – hangzott el a Fiatal Vállalkozók Hete keretében megrendezett Tehetséges Középiskolások Találkozóján..
„A vállalkozói attitűd nélkül egy gazdaság sem tud fejlődni” - ezzel a gondolattal nyitotta meg dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a találkozót, melyen a vállalkozás és tudomány, illetve innováció kapcsolatát helyezték az előadások középpontjába. A legfiatalabb leendő vállalkozók számára Pálinkás szerint fontos az önmeghatározás: tudniuk kell, hogy ennek az életformában a mai társadalomban sokszor negatív a csengése, ugyanakkor a valóságban ez egy ésszerű kockázatvállaláson alapuló, legális üzlet kell, hogy legyen, melyből az eddigieknél jobb termék vagy szolgáltatás születik.
A vállalkozás Nagy Péter, a Magyar Spin-off és Start-up Szövetség ügyvezető elnöke szerint is több, mint egyszerű profitvadászat, hiszen az emberi igények kielégítése a célja, a cégépítés pedig olyan alkotó folyamat, amely egyszerre hordozza magában a tudomány, a művészet és a sport értékeit. Olyannyira, hogy például kutatás és vállalkozás kapcsolatának fejlődésében megfigyelhető, hogy nem a tudományt közelítik az üzleti világhoz, hanem az utóbbi szemléletmódja közelít a tudomány emberközpontú gondolkodásmódjához (elég csak a környezettudatosságra vagy a társadalmi felelősségvállalásra gondolni).
A humánus szempontok felsorolásához csatlakozott Szalai Ferenc, a Magyar Fiatal Tudósok Társasága tagja is, aki öt fontos elemét emelte ki a vállalkozói létnek, ezek közül is legfontosabbnak a világmegváltás szándékát nevezte meg. További komponens lehet a csapatépítés, a részletekkel való alapos foglalkozás, a hibázás és a nyitottság. Utóbbi az internetes világba született fiataloknak természetes: nekik már nem csak lehet, de egyenesen kötelező (szakmai) tevékenységüket a különböző közösségi oldalakon, blogokon, no és persze személyesen hirdetni.
A virtuális közösségi érzést használták ki az Icegel alkotói is termékpalettájuk újrapozicionálása során, melyről Kriston Ákos, az egyik alapító számolt be. A fiatal, tehetséges kutató-vállalkozóknak e példa mellett azt is ajánlotta, hogy nézzenek körül a világban, majd jöjjenek vissza Magyarországra, és újonnan megszerzett tudásukkal használják ki az itthoni lehetőségeket. Az innovációban így is, úgy is a világpiacra kell dolgozni.
Lóránt Károly közgazdász ez utóbbi történelmi hátterét, a revolúciós és evolúciós fejlődések szakaszait mutatta be előadásában, és hangsúlyozta: Magyarország csak a saját szellemi termékei révén gazdagodhat meg. Mivel egy ötlet a világon egyszerre sok embernek juthat eszébe, nem szabad késlekedni az új ötletek megjelentetésével, termékké fejlesztésével. Ezután kiemelt néhány területet, amelyeken gyors technológiai fejlődés zajlik, ezért érdemes figyelemmel követni: ilyen a mikroelektronika, a nanotechnológia és a mikrobiológia.
A célcsoport, vagyis a középiskolások csapatokban mutatták be pályázataikat, melyeket a „Legyél Te is Innofőnök!”-felhívásra készítettek. A pályázat célja egy innovációs központ részletes megtervezése volt. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola a különböző szakmai területek összefogása révén működő, jól szervezett intézményt tervezett, így ők vihették el az egyik számítástechnikai cég által felajánlott fődíjat, vagyis az osztálykirándulásokhoz való pénzügyi hozzájárulást.
A színvonalas pályázatokat látva a zsűri különdíjat is hirdetett, melyet a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói nyertek, az iskolájukban már megvalósult innovációs szakkör és eredményeinek bemutatásával. Első megvalósult projektjük, egy reactable, vagyis interaktív akusztikus zeneasztal volt, amelynek felépítésében még világszinten is csak kevesen jártak sikerrel.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
