Iskolabajnokság - A hazai egyetemek és főiskolák friss rangsora

A hazai egyetemek-főiskolák friss rangsorát közli a HVG e napokban utcára kerülő, az Országos Felsőoktatási Információs Központtal közösen készített, Diploma 2009 című különszáma, amely bőven tartalmaz más praktikus információt is.

  • Eduline

Akárcsak tavaly, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara áll az első helyen a természettudósokat képző intézmények rangsorában – derül ki a HVG jövő héten utcára kerülő Diploma 2009 különszámából. Első lett az Eötvös-kar a hallgatók és az oktatók összetételén alapuló versenyben is az Országos Felsőoktatási Információs Központ által készített listák szerint. Mind az oktatók, mind a hallgatók minőségén alapuló rangsorban javított helyezésén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2008-ban második helyezett Természettudományi Kara. A dobogó harmadik helyére a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara került a 2007-es második pozícióból.

A műszaki képzésben a debreceni TTK megőrizte első helyét, igaz, az idén már osztoznia kell azon a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karával. A gépészmérnöki kivételével a Műegyetem karai egytől egyig javítottak helyezésükön. A vidéki egyetemek oktatói – tudományos fokozatuk, minősítésük és egyéb mutatók alapján – jobb helyezéseket értek el a Műegyetemnél, a hallgatók viszont Budapesten felkészültebbek.

A Diploma 2009 című kiadványban az egyes karok regionális vonzásáról közölt tábla is azt támasztja alá, hogy a jó diákok szemében a budapesti karok elsőbbséget élveznek. A fővárosi egyetemek természettudományi és műszaki képzéseire az ország egész területéről jelentkeztek, a vidéki intézményekbe a régióból érkezik a zöm.

A budapesti képzés a munkáltatók körében is elismertebb. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének felmérése alapján készült presztízsrangsor szerint a munkaadók körében a természettudományi szakterületen az ELTE-n és a BME-n végzettek a legkelendőbbek, a műszakin pedig mindhárom dobogós helyet a BME karai foglalják el.

A különszám 2008-ban is kiemelten foglalkozik az egyes intézményeken, illetve szakokon végzettek munkaerő-piaci esélyeivel. A természettudományi szakokon végzettek legnagyobb munkáltatói az iskolák, de a nagyvállalatok és kutatóintézetek is keresik őket. A műszakiak az elemzés szerint várhatóan könnyen el tudnak majd helyezkedni, mérnökök iránt – a mostani világgazdasági válság kirobbanása előtt készült felmérés szerint – nagy a piaci kereslet, mégpedig mindenekelőtt a multinacionális nagyvállalatok körében.

A HVG Diploma 2009 felsőoktatási rangsorának abszolút első helyét a ELTE Bölcsészettudományi Kara foglalja el. Az oktatók minősége alapján továbbra is a természettudományi és orvosi karok a legerősebbek.

A ranglisták mellett a kiadvány 23 szak esetében közli a hallgatók és oktatók véleményét például az oktatás színvonaláról s a képzésterület elit intézményeiről. Emellett a Diploma 2009 számos praktikus információt nyújt a felvételi szabályokról, részletesen bemutatja a pontszámítást, és tájékoztat a hallgatói juttatásokról. Közli továbbá valamennyi alapszak részletes ismertetését és a képzési követelményeket, illetve azt, hogy honnan mely mesterképzésekre lehet továbblépni.

megvásárolom

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.