Nem mondunk újat azzal, hogy az emberek szívesebben vesznek részt olyan feladat megoldásában, amely nem igényel túl sok erőfeszítést.
Felettébb érdekes az a mód, ahogyan meghatározzuk egy feladat fajsúlyát, és következésképpen a rá irányuló motivációnkat. A Michigan Egyetem két pszichológusa, Hyunjin Song és Norbert Schwarz ugyanis kinyomozták, hogyan gondolkodunk egy elvégzésre váró feladatról (mennyire komplex, vagy egyszerű), ez milyen mértékben hat a hozzáállásunkra, és magára a feladatra.
Hogy a kutatók ezt kideríthessék, megpróbáltak arra késztetni egy csapat főiskolai hallgatót, hogy rendszeres edzésbe kezdjenek az iránymutatásaik alapján. A tanulók fele könnyen olvasható és követhető, Arial betűtípussal írt utasítást kaptak, míg a maradék nehezen olvasható, ecsetszerű Brush fontokkal teli papírt kapott. Ezt követően a tanulókat megkérték, becsüljék meg testedzési gyakorlataik idejét, és hogy szeretnék-e napi szinten beiktatni életükbe.
A második kísérletben a diákok egy receptet kaptak, a sushi elkészítésének részleteivel. Akárcsak előtte, most is a csoport egyik fele jól olvasható, míg a másik része nehezen olvasható betűtípussal íródott szöveget kapott, majd megkérdezték őket, mi a véleményük a sushi-készítés nehézségeiről.
Az eredmények szerint a könnyen olvasható iránymutatást kapott fiatalok úgy vélték, hogy a testedzés kevés időt venne igénybe, és könnyű lenne, szemben azokkal, akik a rosszul olvasható feladatsort kapták. Ráadásul, a jól olvasható instrukciókat szívesebben vezették volna be mindennapi rutinjukba is a nebulók.
Nem meglepő, de a második kísérlet is hasonló eredményeket hozott: az Arial betűtípussal írodott recept alapján a tanulók úgy vélték, hogy a sushi elkészítése nem tart sokáig, és nem igényel különösebb kulináris előképzettséget sem. Ez a csoport hajlandóbb volt el is készíteni az ételt, mint a nehezen olvasható receptet kapók csapata.
Összességében, az eredmények azt mutatják, hogy az emberek a kapott feladat összetettségét az olvashatóság alapján ítélik meg. Azaz, ha az iránymutatások nehéznek tűnnek (vagy mint ebben az esetben is, nehezen olvasható stílusban íródtak), a feladatot nehezen elvégezhetőnek, hosszú időt igénylőnek ítélik, és gyakran bele sem kezdenek.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
