Nem mondunk újat azzal, hogy az emberek szívesebben vesznek részt olyan feladat megoldásában, amely nem igényel túl sok erőfeszítést.
Felettébb érdekes az a mód, ahogyan meghatározzuk egy feladat fajsúlyát, és következésképpen a rá irányuló motivációnkat. A Michigan Egyetem két pszichológusa, Hyunjin Song és Norbert Schwarz ugyanis kinyomozták, hogyan gondolkodunk egy elvégzésre váró feladatról (mennyire komplex, vagy egyszerű), ez milyen mértékben hat a hozzáállásunkra, és magára a feladatra.
Hogy a kutatók ezt kideríthessék, megpróbáltak arra késztetni egy csapat főiskolai hallgatót, hogy rendszeres edzésbe kezdjenek az iránymutatásaik alapján. A tanulók fele könnyen olvasható és követhető, Arial betűtípussal írt utasítást kaptak, míg a maradék nehezen olvasható, ecsetszerű Brush fontokkal teli papírt kapott. Ezt követően a tanulókat megkérték, becsüljék meg testedzési gyakorlataik idejét, és hogy szeretnék-e napi szinten beiktatni életükbe.
A második kísérletben a diákok egy receptet kaptak, a sushi elkészítésének részleteivel. Akárcsak előtte, most is a csoport egyik fele jól olvasható, míg a másik része nehezen olvasható betűtípussal íródott szöveget kapott, majd megkérdezték őket, mi a véleményük a sushi-készítés nehézségeiről.
Az eredmények szerint a könnyen olvasható iránymutatást kapott fiatalok úgy vélték, hogy a testedzés kevés időt venne igénybe, és könnyű lenne, szemben azokkal, akik a rosszul olvasható feladatsort kapták. Ráadásul, a jól olvasható instrukciókat szívesebben vezették volna be mindennapi rutinjukba is a nebulók.
Nem meglepő, de a második kísérlet is hasonló eredményeket hozott: az Arial betűtípussal írodott recept alapján a tanulók úgy vélték, hogy a sushi elkészítése nem tart sokáig, és nem igényel különösebb kulináris előképzettséget sem. Ez a csoport hajlandóbb volt el is készíteni az ételt, mint a nehezen olvasható receptet kapók csapata.
Összességében, az eredmények azt mutatják, hogy az emberek a kapott feladat összetettségét az olvashatóság alapján ítélik meg. Azaz, ha az iránymutatások nehéznek tűnnek (vagy mint ebben az esetben is, nehezen olvasható stílusban íródtak), a feladatot nehezen elvégezhetőnek, hosszú időt igénylőnek ítélik, és gyakran bele sem kezdenek.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
