Kövér vagyok. Nagy a fenekem. Vastag a derekam. Túl vékonyak a lábaim. Ismerős szavak ezek, amelyek nem csak a tinédzser és a felnőt korú nők és férfiak szájából hangozhatnak el. Egy felmérés szerint a 10 és 15 év közötti diákok 32%-ában erősebb az aggodalom a testével kapcsolatban, mint az attól való félelem, hogy esetleg bántják a társai.
A felmérés során kiderült az is, hogy a gyerekek 49%-a aggódik a jövője miatt, és minden hatodik 10 és 15 év közötti gyerek rendszeresen iszik alkoholt. Mindössze a negyedük válaszolta azt, hogy sosem iszik, viszont 80%-uk elutasítja a drogokat. 44%-uk rosszul érzi magát az iskolai kötöttségek miatt. 2007-ben mindössze 30%-uk érzett hasonlóan.
Az étkezéssel is akadnak problémák. A gyerekek mindössze 23%-a vesz magához naponta öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt, annak ellenére, hogy az iskolai étkeztetés megreformálása egyre fontosabb üggyé vált világszerte. Ráadásul mozogni sem szeretnek annyira, összesen 35%-uk sportol alkalmanként 30 percet, heti kétszer-háromszor. Az elkeserítő eredmények ellenére a diákok 69%-a boldognak érzi magát, és 95%-uknak van egy vagy több jó barátja.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
