Mennyien tanulhatnak jövőre állami formában és mit?

A felvi.hu oldalon megjelentek a felsőoktatásban elkülönített államilag támogatott keretszámok tudományterületenként. 2009-ben továbbra is 56 ezer hallgató tanulhat állami finanszírozásban, a különböző területre elkülönített helyek száma azonban változik a jövő tanévben.

  • Edupress
Változatlan marad az államilag támogatott helyek száma a jövő évtől, a különböző tudományterületek számára elkülönített arányok azonban változnak. Mesterképzésekre 21700 helyet különítettek el, a tavalyi 3500 hellyel szemben, 2009 szeptemberétől várható ugyanis, hogy a bolognai rendszerben tanuló hallgatók jelentős számban folytatják tanulmányaikat a második ciklusban.A hitéleti képzések más megítélés alá esnek minden képzési szinten, itt a hallgatók számát az egyházakkal és a felekezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szerint kell megállapítani és a hitéleti mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.

A doktori képzésre ezer helyet különített el az oktatási tárca, amelyeken belül a bölcsészettudományok, a hittudomány, a társadalomtudományok tudományterületére 320 főben maximalizálták a felvehető hallgatók számát, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületekre legalább 680 főt fogadnak majd a jövő tanévben.

Az egyes tudományterületeken rendelkezésre álló államilag támogatott helyek számáról itt olvasható a táblázat.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.