Albérlet-keresési roham az egyetemi városokban

A felvételi ponthatárok kihirdetése után azonnal megnőtt az albérletek iránti érdeklődés is, a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók számára az ár mellett az egyetem közelsége és a rezsi összege jelenti a két legfontosabb tényezőt - közölte az ingatlanokkal foglalkozó Otthon Centrum.

  • Edupress
Az egyetemi, főiskolai éveiket megkezdő friss hallgatók a kisebb, egyedi gázfűtéses téglalakásokat és a többszobás paneleket keresik elsősorban - mondta el Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. A kiválasztásnál fontos szempontot képviselnek a metrómegállók, az éjszakai buszjárat, illetve az éjjel-nappali üzletek közelsége is.Budapesten a belvárosi, illetve a budai XI. és III. kerületekben található albérletek a legnépszerűbbek. 

A legjobb tulajdonságokkal rendelkező bérlemények négyzetméteréért akár 1.700 forintot meghaladó havi összeget is elkérnek, a külső területeken található panellakásokat azonban már 1.000 forint körüli négyzetméteráron lehet bérelni, habár ezek esetében magasabb rezsi költségekkel kell számolni.A vidéki nagyvárosokban a bérleti díjak a budapesti értékek felét teszik ki, egy debreceni kétszobás lakást 50-60 ezer forintért adnak ki. Szegeden az olcsóbb panellakások a legkedveltebbek, melyek ugyan távol esnek az egyetemtől, viszont a lakótelepen jó a tömegközlekedés. Itt az egyetem közelében található téglaépületekben havonta 50-120 ezer forintért bérelhetünk magunknak szállást, míg távolabb 30-80 ezer forintra csökkennek a díjak.

Hír6.huwww.edupress.hu
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.