Már a tanulást is zavarja, hogy minden diáknak van okostelefonja, ezért a brit iskolákból ki is tilthatják a készülékeket.
Tizenhat éves koruk előtt nem lenne szabad okostelefont adni a diákoknak – mondta Tom Bennett, aki az iskolai viselkedést kutatja. Bár a technológia segítheti is a tanulást, a tanárok arról kezdtek panaszkodni a brit iskolákban, hogy nagyon zavaróvá vált, hogy minden diáknak van telefonja és az órákat is hátráltatják már vele.
| Igazán hasznos dolgok |
8 alkalmazás, amit középiskolásoknak kötelező letölteni Tíz alkalmazás, amelyet minden gólyának le kell töltenie Kötelező letölteni: a telefon kameráját használja a Google Fordító |
„A 21. században élünk, ahol a digitális fejlődés felgyorsult, de nem egészséges, hogy már az általános iskolások is mobilokkal és tablettel járnak iskolába. Ezért felkértünk egy kutatócsoportot, vizsgálják meg, hogyan lehetne megoldani az ezzel járó problémát” – nyilatkozta Nick Gibb oktatási miniszter az Independentnek.
A kutatás vezetője, Tom Bennett azt mondta, az iskolák nem tilthatják ki teljesen ezeket a készülékeket, de azt belevehetik a házirendbe, hogy nem ajánlott az iskolába hozni ilyen eszközöket, az órákon elővenni pedig kifejezetten tilos.
„A szülők gyakran megkérdezik tőlem, mikor ajánlott okostelefont venni a gyereküknek, amire csak egy válaszom van: amikor felkészültek arra, hogy pornót nézzen a gyerek. Nem hiszem, hogy szükségük lenne ilyen telefonra 16 éves koruk előtt” – mondta.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
