Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Több mint ezer hitelesített diplomából 62 esetben egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni - derült ki a váci...

Több mint ezer hitelesített diplomából 62 esetben egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni - derült ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola belső vizsgálatának beszámolójából, amelyről a Népszava ír keddi számában.
A drámapedagógia, valamint a tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szakokon a 2010/2011-es tanévig végzett hallgatók személyi anyagainak vizsgálata számos hiányosságra hívta fel a figyelmet: sok dokumentumot hibásan töltöttek ki, jelentős részük elveszett vagy megrongálódott, emiatt több száz hallgató esetében csak feltételezni lehet, hogy oklevelüket minden tekintetben szabályosan szerezték.
A vizsgálóbizottság írásos beszámolójában egyértelműen kijelentette, hogy a fent említett továbbképzési szakokon végzett hallgatók jelentős részének elővégzettsége nem felelt meg a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott "bemeneti" feltételeknek, számos esetben a kiadott tanfolyami igazolásról, oklevélről sincs információ. A vizsgálat során részletesen átnézték 1475 hallgató anyagát: törzskönyveket, leckekönyvmásolatokat, záróvizsga-dokumentumokat, valamint az oklevélátadó-könyv tartalmát.
A bizottság megállapításai szerint a törzskönyvek alapvető hiányossága, hogy több mint 500 esetben nem töltötték ki a szükséges elővégzettséget igazoló részt, valamint számos helyen csupán középiskolai végzettség adatait adták meg, amely a képzés felvételi követelményeinek egyértelműen nem felel meg. A leckekönyvmásolatokból szintén kiderült, hogy legalább 60 hallgatónál hiányzik az elővégzettség megjelölése, így számos esetben csupán "vélelmezni" lehet, hogy a jelentkező a képzés megkezdéséhez és az oklevél megszerzéséhez megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezett.
A törzskönyvek hiteles és pontos vezetése ugyanakkor kizárólag az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hatáskörébe tartozik. A beszámoló arra is rávilágít, hogy a hiányzó elővégzettségre és a végzésre vonatkozó adatokat már a képzések során be kellett volna jegyezni: ebben a tekintetben mulasztás egyértelműen a főiskola részéről történt.
A jelenleg is érvényben lévő, mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető, drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak felvételi követelményei között szerepel, hogy a jelentkezőnek pedagógus képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel kell rendelkeznie (más képzési területen végzettek számára is feltétel a pedagógus-szakképzettség megléte), valamint legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat is szükséges. Ha ezek közül legalább az egyik feltétel nem teljesül, úgy a jelentkező nem nyerhet felvételt a képzésre. Ezzel szemben a beszámolóból kiderül, hogy sokan nem feleltek meg ezeknek a követelményeknek, ellenben megkezdhették, és többen be is fejezték tanulmányaikat: volt olyan hallgató, aki "általános szociális munkás" elővégzettséggel nyert felvételt és szerzett oklevelet.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).