Több mint ezer hitelesített diplomából 62 esetben egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni - derült ki a váci...
Több mint ezer hitelesített diplomából 62 esetben egyértelműen nem lehetett volna oklevelet kiadni - derült ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola belső vizsgálatának beszámolójából, amelyről a Népszava ír keddi számában.
A drámapedagógia, valamint a tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szakokon a 2010/2011-es tanévig végzett hallgatók személyi anyagainak vizsgálata számos hiányosságra hívta fel a figyelmet: sok dokumentumot hibásan töltöttek ki, jelentős részük elveszett vagy megrongálódott, emiatt több száz hallgató esetében csak feltételezni lehet, hogy oklevelüket minden tekintetben szabályosan szerezték.
A vizsgálóbizottság írásos beszámolójában egyértelműen kijelentette, hogy a fent említett továbbképzési szakokon végzett hallgatók jelentős részének elővégzettsége nem felelt meg a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott "bemeneti" feltételeknek, számos esetben a kiadott tanfolyami igazolásról, oklevélről sincs információ. A vizsgálat során részletesen átnézték 1475 hallgató anyagát: törzskönyveket, leckekönyvmásolatokat, záróvizsga-dokumentumokat, valamint az oklevélátadó-könyv tartalmát.
A bizottság megállapításai szerint a törzskönyvek alapvető hiányossága, hogy több mint 500 esetben nem töltötték ki a szükséges elővégzettséget igazoló részt, valamint számos helyen csupán középiskolai végzettség adatait adták meg, amely a képzés felvételi követelményeinek egyértelműen nem felel meg. A leckekönyvmásolatokból szintén kiderült, hogy legalább 60 hallgatónál hiányzik az elővégzettség megjelölése, így számos esetben csupán "vélelmezni" lehet, hogy a jelentkező a képzés megkezdéséhez és az oklevél megszerzéséhez megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezett.
A törzskönyvek hiteles és pontos vezetése ugyanakkor kizárólag az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hatáskörébe tartozik. A beszámoló arra is rávilágít, hogy a hiányzó elővégzettségre és a végzésre vonatkozó adatokat már a képzések során be kellett volna jegyezni: ebben a tekintetben mulasztás egyértelműen a főiskola részéről történt.
A jelenleg is érvényben lévő, mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető, drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak felvételi követelményei között szerepel, hogy a jelentkezőnek pedagógus képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel kell rendelkeznie (más képzési területen végzettek számára is feltétel a pedagógus-szakképzettség megléte), valamint legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat is szükséges. Ha ezek közül legalább az egyik feltétel nem teljesül, úgy a jelentkező nem nyerhet felvételt a képzésre. Ezzel szemben a beszámolóból kiderül, hogy sokan nem feleltek meg ezeknek a követelményeknek, ellenben megkezdhették, és többen be is fejezték tanulmányaikat: volt olyan hallgató, aki "általános szociális munkás" elővégzettséggel nyert felvételt és szerzett oklevelet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
