Több mint tízezer forint megy el minden hónapban vonatjegyre és bérletre? Campus life sorozatunkban megmutatjuk nektek, hol ehettek, kávézhattok, fénymásolhattok, vásárolhattok olcsón. 4. rész: utazás olcsón.
Vonatbérlet retúrjegyek helyett
Vonatbérletet jellemzően azok szoktak vásárolni, akik húsz-harminc kilométert ingáznak naponta, pedig nem csak nekik érdemes. A MÁV szerint akkor is érdemes diákbérletet venni, ha ennél messzebb laktok, és csak hétvégente jártok haza.
Míg jegyet féláron vásárolhattok, tanulóbérletet 90 százalékos kedvezménnyel - ezzel pedig havonta több ezer forintot spórolhattok. Ha például Szegeden éltek, de Budapesten tanultok (vagy fordítva), havi négyszeri hazautazásra 16 040 forintot adtok ki (diákkedvezménnyel, oda-vissza), míg ugyanezen a távon a diákbérlet 13 100 forint.
Pécs-Budapest távon még nagyobb a különbség: négy retúr diákjegy ára 21 080 forint, míg a tanulóbérlet 15 100 forint egy hónapra. Akkor még többet nyertek, ha az adott hónapra öt hétvége esik! További részleteket itt találtok.
Vonat helyett telekocsi
Ha ritkábban jártok haza, érdemes kipróbálnotok a telekocsis megoldást - könnyen lehet ugyanis, hogy olcsóbban utazhattok, mint busszal vagy vonattal.
Korábbi cikkünkben az Oszkárt és a Blablacart néztük meg:
Az árakat több tényező alakítja: jellemzően hétvégéhez közeledve inkább diákbarát árakat szabnak meg az autósok egy fuvarra, ám többet kell fizetnetek, ha az autós vállalja, hogy háztól házig visz, valamint ha autópályán halad.
Havi bérlet helyett negyedéves bérlet
Budapesten a havi diákbérlet ára 3450 forint, ami 30 napra szól, vagyis 34500 forintot kell költenetek, ha 300 napig szeretnétek utazni a fővárosban, ez naponta 115 forintos költséget jelent.
Ennél azonban jobb megoldást ajánlunk nektek: diákként vásárolhattok negyedéves bérletet is, aminek a díja 10350 forint, azonban 100 napra szól, vagyis mindössze 103,5 forintot kell fizetnetek a BKK-nak naponta.
Korábbi cikkünkben összehasonlítottuk a különböző BKV-bérletek árát:
Egy 3 éves alapszak elvégzéséhez 11 negyedéves bérletet kell vennetek, ez akár 24400 forintos megtakarítást jelenthet a féléves tanulói bérlethez képest. Valószínűleg meggyőztünk, hogy megéri.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
