Havi félmilliós svájci ösztöndíjra pályázhattok

Svájci doktori, posztdoktori, kutatói, valamint művészeti ösztöndíjakra pályázhattok.

  • Eduline
Shutterstock
Október 15-ig pályázhattok a Svájci Államszövetség ösztöndíjaira, melyre a művészetek területéről várnak hallgatókat, valamint PhD, posztdoktori és kutatói ösztöndíjakat is hirdettek. A posztdoktorira nincs korhatár, a másik háromra viszont 35 évnél fiatalabbakat várnak.

A PhD ösztöndíj 3 éves, a posztdoktori 12 hónapos, ahogy a Fine Arts is. A posztdoktorin kívül a többi ösztöndíj havi 1920 svájci frank - mostani árfolyamon több mint 570 ezer forint - plusz év elején van egy 300 frankos lakhatási támogatás is. A posztdoktori 3500 frank, tehát valamivel több, mint egy millió forint.

A részleteket ezen az oldalon találjátok, a pályázati anyagokat - mely ingyenes - e-mailben kérhetitek el a [email protected] címen.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.