Két magyar is esélyes lehet az irodalmi Nobel-díjra

Csütörtökön derül ki, ki nyerte idén az irodalmi Nobel-díjat. A fogadások már megindultak és az esélyesek között két magyar neve is felmerült: Krasznahorkai László és Nádas Péter is szerepel a listán.

  • Eduline
Shutterstock

A legrangosabb fogadóirodák szerint az idei irodalmi Nobel-díjra a legesélyesebb a fehérorosz regényíró és oknyomozó újságíró, Szvetlana Alekszijevics, aki talán A háború nem asszonyi dolog vagy a Fiúk cinkkoporsóban című művéről lehet ismerős. A második helyen a népszerű japán regényíró, Murakami Haruki áll.

A lista befutói közt két amerikai szerző, Philip Roth és Joyce Carol Oates szerepel, de a kenyai Ngugi wa Thiong'o most is előkelő helyen szerepel a fogadási listákon. Az első tízes válogatottban a szír költő, Adonis (Alí Ahmad Sa'íd Asbar) is szerepel, akinek Tükör Orfeusznak című kötete magyarul 2014-ben jelent meg. Az ő esélyei jelenleg tizenhatszorosak. Thomas Pynchon és Milan Kundera harmincháromszoros nyereménnyel szerepelnek a listán – írta a hvg.hu.

A Ladbrokes Iroda titkos befutóként emlegeti az idei Booker díj győztesét, Krasznahorkai Lászlót, akire a díj elnyerése után kétszer annyian fogadtak: az iroda szerint a vele kapcsolatos fogadási arányok hatalmasat nőttek. A fogadóiroda listáján jelenleg Krasznahorkai a tizenötödik legesélyesebb, de őt követi két hellyel lemaradva Nádas Péter.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.