Itt a vége: nem vizsgálja tovább a hallgatói szerződéseket az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) megszüntette a felsőoktatási törvény hallgatói szerződésre vonatkozó vizsgálatát.

  • MTI
Diáktüntetés 2012 végén. Az Alkotmánybíróság megszüntette a hallgatói szerződések vizsgálatát
Stiller Ákos

A testület honlapján kedden közzétett végzés szerint az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatási törvény hallgatói ösztöndíjszerződésre vonatkozó több pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a testülettől. 

Az indítványozó szerint a felsőoktatási törvény - az alaptörvény több pontjával ellentétesen - korlátozza az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal végzett hallgatók önrendelkezési jogát, a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, valamint a felsőoktatásban való részvétel jogát, egyebek mellett azzal azzal, hogy visszafizetési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a végzett hallgató külföldön vállal munkát.

Az Ab most született határozatában megállapította, hogy az alaptörvény, majd pedig a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt rendezte, másrészt teljes mértékben átalakította az indítványban kifogásolt kérdések alkotmányjogi megítélését. Megemlítették, hogy a felsőoktatási törvény módosítása jelentős mértékben – a képzési idő kétszerese helyett a képzési időnek megfelelő időtartamot előírva – lecsökkentette azt az időt, amennyit az ösztöndíjasnak a diplomaszerzést követő húsz évben hazai munkaviszonyt kell fenntartania. 

Az indítvány elbírálásának időpontjában hatályban lévő alapvetően megváltozott szabályozási környezetben az eredetileg felvetett alkotmányossági kérdések részben már nem állnak fenn, részben pedig az abban foglalt indokok alapján nem vizsgálhatóak, ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárását megszüntette.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2012 februárjában fordult az alapvető jogok országgyűlési biztosához a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés miatt, hogy az ombudsman kérjen utólagos normakontrollt az Ab-től. A HÖOK közleményben úgy fogalmazott: "meggyőződésünk, hogy a hallgatói szerződés intézménye - szellemiségét tekintve - ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel. Azt írták, a kormány vitatott intézkedései több ponton is sértik a hallgatók alaptörvényben foglalt jogait, s ráadásul nem törvényben, hanem kormányrendeletben szabályozták a hallgatói szerződést. 

Szabó Máté 2012 márciusában fordult az Ab-hez, szerinte különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. Az Ab a kormányrendeletet júliusban megsemmisítette, ezt követően törvényi szinten szabályozták a hallgatói szerződéssel összefüggő kérdéseket. 

Szabó Máté 2012 szeptemberében ismét az Ab-hez fordult, akkor annak vizsgálatát kérte, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződések törvényi szintű, de változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethető-e a foglalkozás szabad megválasztása és a felsőoktatásban való részvétel jogával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.