A mostani felére csökkentené az állami ösztöndíjas tanulmányok fejében itthon ledolgozandó időt a nemrég kinevezett...
A mostani felére csökkentené az állami ösztöndíjas tanulmányok fejében itthon ledolgozandó időt a nemrég kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István reméli, hogy még a felsőoktatási kerekasztal mandátumának áprilisi végi lejárta előtt megszületik az elvi megállapodás a hallgatói szerződések új változatáról.
Klinghammer egy más témában tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: az az álláspontja, hogy a 18 éves fiataloknak, annyi ideig, ameddig a magyar állam a tanításuk költségeit állami ösztöndíjjal támogatja, morális kötelességük Magyarországon munkát vállalni. A fiataloknak így három, négy, öt vagy hat évig kellene ilyen kötelezettséget vállalniuk, attól függően, hogy mennyi a tanulmányi idejük.
Ha ezt az érintett nem teljesíti húsz éven belül, akkor törlessze vissza azt az összeget, amennyibe a képzése került a magyar államnak - fűzte hozzá. Az ugyanakkor nehezen lett volna védhető, ami eredetileg megfogalmazódott, hogy ez a tanulmányi idő kétszerese legyen - mutatott rá.
Kitért arra is, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával folyamatosan tárgyalnak a részletekről, hogy megnyugtató megoldás szülessen. Klinghammer István azt mondta, úgy tűnik a számára, hogy ez a módosítás a HÖOK számára is elfogadható.
A felsőoktatási államtitkár arról, hogy ez kormányálláspont-e, azt mondta: azt a megbízást kapta, hogy folytassa a tárgyalásokat a hallgatókkal. Ez azt jelenti, ha valamiben megállapodnak, akkor azt a miniszterrel, illetve a kormánnyal jóvá kell hagyatnia, nem személyében köti az egyezséget.
Arról, hogy a hallgatói szerződés lehetősége alaptörvénybe került, azt mondta: törvénytisztelő magyar állampolgárként ezt elfogadja. Elolvasta a szöveget, és úgy látja, ez egy általános kötelezettség, ami mindenkire vonatkozik, és egyetért vele. Ismerve a magyar fiatalok tartását, morális hozzáállását, reméli, hogy ez a probléma elméleti jellegű lesz - tette hozzá.
A vonatkozó kormánydöntést és annak életbelépését firtató kérdésre a felsőoktatási államtitkár azt mondta: április végéig szól a felsőoktatási kerekasztal mandátuma, addig ebben és a többi témában is reméli, hogy egyezségre jutnak. Őszintén hiszi ugyanakkor, hogy e témában még előbb megszületik az elvi megállapodás, és ezt követően a kodifikációja is megvalósulhat 1-2 nap alatt.
Az új szabályozás a most szeptemberben tanulmányaikat megkezdőkre már érvényes lehet, ha a kormánydöntés megszületik - jelezte. Azok, akik korábban írtak alá hallgatói szerződést, egy új, átalakított változatot kapnának - fűzte hozzá Klinghammer István.
Arról, hogy a 240 pontos ponthatár alacsony-e, azt mondta: ez a kormányfőtől nagyvonalú gesztus volt, ugyanakkor egy dolog bekerülni a felsőoktatásba és más dolog bent maradni. Aki 240 ponttal kerül be, látni fogja majd mit ér ez a pontszám, ezért azt javasolta, ezek a diákok mindenképpen egészítsék ki tudásukat a nyár folyamán. Az is biztos, hogy ez a pontszám nagyon gyorsan emelkedik majd - mondta az államtitkár, de konkrét számot nem kívánt mondani.
Arra az újságírói kérdésre, hogy lemond-e, ha mégsem fogadná el a kormány a javaslatát a hallgatói szerződésről, azt válaszolta: a legjobb szívvel vállalta ezt a posztot, és nem tartja elegánsnak azzal rémisztgetni bárkit, hogy ekkor vagy akkor lemond. Van miniszter és miniszterelnök, aláveti magát az álláspontjuknak, a sajátját ugyanakkor meg tudja magyarázni - fejtette ki.
Klinghammer István arra a felvetésre, hogy tárgyal-e a Hallgatói Hálózattal is, kiemelte: nagyra becsüli a hallgatókat, a jövő értelmiségét, de elvár egy bizonyos viselkedési kultúrát, ami a magyar értelmiségképzés ügyét előre viszi. A HaHa nem szervezet, bár annak hívja magát, nem tudni ki választotta őket, milyen megbízatásuk van. A HÖOK rendelkezésére áll a hallgatóknak, azon keresztül tudják érdekeiket érvényesíteni - rögzítette. Azt pedig nem tudni, a HaHa mikor lenne megelégedve - jegyezte meg.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
