Újrakezdődött a tanítás azon a kenyai egyetemen, ahol áprilisban terroristák 148 embert öltek meg.
A támadás után 100 egyetemistának Franciaország állja a tandíját. Ezt még a támadás után ajánlotta fel Párizs, ahol néhány hónappal korábban követtek el merényleteket. A kenyai akcióért a támadás után az al-Shabab nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget.
All lectures and support staff have reported to work as #GarissaUniReopens @Yassinjuma @HarunMaruf @Ugass14 pic.twitter.com/0G1N2eA55R
— Mullah Suleiman (@MullahSheikh) 2016. január 4.Sok diák nem volt hajlandó visszatérni a szomáliai határ közelében fekvő kampuszra, ugyanis a megerősített őrség ellenére is félnek egy újabb támadástól. Nagyjából 600 diák az egyetem más kampuszain kap szállást. Decemberben írtunk arról, hogy egy terrorellenes gyakorlat félresikerült, és meghalt egy ember.
Az egyetem egyik professzora Twitteren közölte, hogy 25 rendőr őrzi folyamatosan az épületet, és ez minden szorgalmi időszakban így is lesz.
A kampusz mellett több általános- és középiskola is található, ezek szintén bezártak egy időre a támadás után, de többségük már korábban újranyitott. Korábban írtunk arról, hogy közel 100 iskolát zártak be terrorfenyegetés miatt a környéken.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
