„A kormány tagadó álláspontja” miatt szerdára újabb fórumot szervez a Hallgatói Hálózat (HaHa), a csoport tagjai délután ötkor találkoznak az ELTE bölcsészkarának udvarán, azt azonban még nem tudják, beengedik-e őket valamelyik egyetemre. Bár az elmúlt napokban több dékántól kértek teremhasználati engedélyt, egyelőre sehonnan nem kaptak pozitív választ. Volt, aki technikai problémákra hivatkozva utasította el a hallgatókat.
„Még mindig több egyetemtől várunk választ. Napokkal ezelőtt elkezdtük a szervezést, most nem akarunk olyan akciót, mint amilyen a múlt szerdai volt. Érződik, hogy sok dékán nem örülne, ha náluk tartanánk meg a hallgatói fórumot, kifogásokat keresnek, volt, ahol arra hivatkozva utasították el a kérésünket, hogy túl későn szóltunk” – mondta Horváth Bence, a Hallgatói Hálózat tagja. Úgy tudjuk, a rendezvényt eddig több ELTE-karról is kitiltották - az eduline kereste az érintett karok dékánjait, de eddig egy helyről sem kaptunk választ. Az esemény Facebook-oldalán eddig 360-an jelezték, hogy részt vesznek.
A csoport egy héttel ezelőtt szervezett demonstrációt az új felsőoktatási törvény és a 2012-es felvételi keretszámok ellen, száz-százötven tüntető kora este elfoglalta az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának egyik nagyelőadóját, és ultimátumot adott a kormánynak a keretszámok és a felsőoktatási törvény visszavonására. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már a megmozdulás másnapján kijelentette, a kritikák ellenére sem változtatnak az államilag finanszírozott létszámon, és azt is hozzátette, a Hallgatói Hálózat "politikai indíttatásból" támadja az új törvényt.
„A kormány által adott reakciók a korábbi cinikus álláspontot tükrözték. Hoffmann Rózsa elzárkózott a változtatásoktól, Orbán Viktor pedig úgy nyilatkozott, hogy több radikalizmust várna el ettől a nemzedéktől. A Hallgatói Hálózat továbbra is kitart a polgári engedetlenség békés formái mellett, fő célja a mostani felsőoktatási törvény megváltoztatása, valamint a demokratikus, részvételen alapuló országos érdekérvényesítés elindítása” – olvasható a hallgatóktól és oktatókból álló csoport legfrissebb blogbejegyzésében.
Raportra hívták a szervezőket
A február 15-i demonstráció óta több fővárosi és vidéki egyetemen létrehoztak helyi HaHa-csoportokat, a pécsi egyetemisták hétfő este a bölcsészkar aulájában gyűltek össze – a szervezőket a PTE-BTK kari igazgatója keddre hívta be "elbeszélgetésre". Úgy tudjuk, több, az "anyacsoport" szervezésében aktív szerepet játszó egyetemi oktatónak is meg kellett jelennie egyetemi vezetőknél, tőlük azonban egyelőre csak információt kértek a Hallgatói Hálózat terveiről.
| This is the beginning of a beautiful friendship |
Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak pénteken úgy nyilatkozott, továbbra is a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) és a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSZ) tartják a "legitim" hallgatói érdekképviseletnek, ezért a Hallgatói Hálózattal csak akkor egyeztetnek, ha a csoport a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kifogásait összehangolja a hallgatói önkormányzatokéval, és közös problémalistát juttatnak el az oktatási államtitkársághoz. Erre - és ezzel az államtitkárság is tisztában van - aligha van esély, a február 15-i HaHa-akciót ugyanis az ELTE hallgatói önkormányzata azon nyomban elítélte, azt írták, "a mai napon Egyetemünk több mint 375 éve alapvető tevékenységeit, az oktatást és a tudomány művelését zavarták meg illetéktelenek. Az ELTE Hallgatói Önkormányzata elítéli, ha bármilyen csoportosulás a véleményét oly módon szándékozik kifejezni, amellyel társadalmi normákat sért". Az eduline úgy tudja, a közlemény néhány hallgató önálló akciója volt, a HÖK-tagok többsége és az egyetem vezetése sem örült a nyílt konfrontációnak. A két hallgatói szervezet közötti jeges viszonyt az ELTE Társadalomtudományi Karának HÖK-vezetői törték meg, akik közös állásfoglalást adtak ki a Hallgatói Hálózat alcsoportjaként működő Lágymányosi Érdekképviseleti Közösséggel. Ebben azt írják, eszközeik nem, céljaik azonban közösek, együttműködésükkel példát akarnak mutatni. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
