Három egyetemvárosban tartanak tiltakozásokat a jövő héten a kormány felsőoktatási intézkedései ellen: Pécsen hallgatók és középiskolások együtt szerveznek fórumot és tüntetést, Szegeden látványos flashmobbal készülnek a diákok, Debrecenben pedig az egyetemtől a főtérig vonulnak a hallgatók. Budapesten is egymást érik a megmozdulások.
„Mik a céljaink? Mit akarunk elérni? Hogyan tesszük? Milyen alternatíváink vannak, ha kint az utcán nem reagálnak? Hogyan tudunk hosszútávon változást elérni?” – ezekre a kérdésekre szeretnének választ kapni azok a hallgatók és középiskolások, akik keddre szerveznek fórumot és tüntetést a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának aulájába. Facebook-oldalukon további részleteket nem közölnek.
A szegedi diákok látványos flashmobot szerveznek. A „Ne legyünk lufifejűek” elnevezésű esemény Facebook-oldala szerint a tiltakozók jövő hét szerdán, délután 3 órakor találkoznak a József Attila Tanulmányi és Információs Központ bejárata előtt, ahonnan a Dóm tér, a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút érintésével a megyeházához vonulnak. „Lufikkal érdemes érkezni, hogy legyen mit kidurrantani. Mutassuk meg ezzel is: nem leszünk üresfejűek” – írják.
A debreceni hallgatók és középiskolások kedden vonulnak utcára: a menet az egyetem főépületétől indul este fél hétkor, ahonnan az Egyetem sugárúton át a Kossuth térig sétálnak az úttesten, rendőri biztosítással.
Jövő heti tüntetések (az ikonokra kattintva láthatjátok a helyszínt és az időpontot)A budapesti megmozdulások
Hétfő délutánra a Humán Platform szervez tüntetést az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete elé - a demonstráció délután ötkor kezdődik, részt vesz rajta a Hallgatói Hálózat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Oktatói Hálózat és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. "Az állampolgári alapszükségletek ellátása 2012 decemberére Magyarországon végveszélybe került. Hazánkban ma széles tömegek élnek alapvető bizonytalanságban: nem tudják, milyen iskolákba járhatnak majd gyermekeik, és hogy lesznek-e ott megbecsült tanárok, akik használható tudást adhatnak át nekik" - írják a szervezők az esemény Facebook-oldalán.
Szerdán a Margit hídról fognak rózsákat dobni a Dunába a kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó diákok. A "Télirózsás forradalom" elnevezésű esemény Facebook-oldalán eddig 2500-an jelezték, hogy részt vesznek a demonstráción, amelyhez eddig huszonnyolc középiskola csatlakozott.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szintén szerdán tiltakozik a keretszámvágás: a kormányüléssel egy időben, 9 órától kezdenek ülősztrájkba a parlament főbejáratával szemben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
