Kilencmilliárd forinttal javasolja megemelni a hallgatói ösztöndíjakra fordított évi huszonegy milliárd forintos összeget a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - mondta a szervezet elnöke.
Gulyás Tibor a HÖOK közgyűlését követő sajtótájékoztatón hangoztatta: olyan javaslatot tesznek a hallgatói normatíva emelésére, felosztására, amely reményeik szerint kedvezően hat az ösztöndíjrendszerre, és megfelelő teljesítmény esetén biztosítható a diákok alapvető kiadásaik fedezéséhez szükséges forrás.
Az elképzelés részleteit jövő év elejére dolgozzák ki, a változások 2017 szeptemberében léphetnek életbe - tette hozzá.
Az elnök az emelés szükségességét egy általuk indított, a hallgatók költségvetésének feltérképezésére irányuló, még folyamatban lévő kutatás eddigi eredményeivel indokolta. Ennek alapján a diákok a 2007. évivel nagyjából azonos forrással rendelkeznek, de jobban rá vannak utalva a szülői támogatásra és arra, hogy tanulmányaik mellett dolgozzanak.
| Fontos infók |
Ilyen ösztöndíjakra pályázhattok gólyaként |
Gulyás Tibor szólt arról, hogy a közgyűlésen téma volt a hallgatói képviselők jutalmazására szolgáló közéleti ösztöndíjak pályázati és elbírálási rendje, az intézményi gyakorlatok felülvizsgálata is.
"Mivel ezzel kapcsolatban régóta érik méltatlan támadások a HÖOK-ot, a szervezet ajánlást dolgozott ki, ezt az intézmények saját döntésük alapján beépíthetik a szabályozásukba" - közölte.
Gulyás Tibor szólt arról is, hogy a HÖOK Tehetség mentorprogramot indít olyan középiskolásoknak, akik bizonytalanok, hogy jelentkezzenek-e a felsőoktatásba, illetve nagyon tehetségesek, de nincs megfelelő támaszuk felsőfokú tanulmányaikhoz.
Azt szeretnék, hogy ezek a fiatalok bekerüljenek a felsőoktatásba, diák segítők támogassák őket a munkájukban, megismertessék velük a felsőoktatási tehetséggondozási intézményrendszert - fejtette ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
